A Nagy COVID kibeszélő

2021.03.25

Dr. Nagy Tamással, a University of Georgia docensével elemezzük ki a koronavírus működését.

Kezdjük tehát az elején. Mit tudunk elmondani a vírusfertőzésekről, a vírusokról?

A vírusokat két alapvető csoportba tudjuk elhatárolni a sejtbe való bejutás szempontjából: vannak vírusok, amelyek rendelkeznek burokkal, vannak, amelyek nem. A burokkal rendelkező vírusok általában könnyebben jutnak be a sejtbe, mivel a már említett burok a sejt membránjával viszonylag könnyen tud fuzionálni. A vírusok sejtparaziták, tehát csak gazdaszervezetben, gazdasejtben tudnak élni és többszöröződni.

Akkor beszéljünk kicsit a vírusfertőzésekről. Hogyan történik ez?

A vírus úgynevezett célsejteket fertőz meg, majd ha bekerült a sejtbe, ott saját magát replikálja, állítja elő egymás után többször (több ezerszer vagy milliószor). Amikor ez megtörténik, a gazdasejt elpusztul és klinikai tünetek alakulnak ki. A gazdaszervezet több módon tud védekezni egy kórokozó ellen. A szervezetnek ket fő védekező mechanizmusa van: veleszületett immunválasz, amihez nem kell a fertőző ágensre specializálódott immunsejtek közreműködése és az adaptív immunválasz, ami a fertőző ágensre specializálódott immunsejtekre épül. A fertőzés folyamatának kimenetele lehet a szervezet felépülése, esetlegesen maradandó elváltozásokkal, illetve a szervezet halála is. Felépülés során alakulhat ki az immunitás is, ami (az elsődleges immunitás kialakulása) általában 14-21 napot vesz igénybe (amennyiben a szervezet először találkozott a fertőző ágenssel). Ha a szervezet rendelkezik immunitással egy adott kórokozó ellen, akkor a másodlagos immunitás kialakulása 7-14 napot vesz igénybe. Mind az elsődleges, mind a másodlagos immunitás főként kórokozó-specifikus ellananyagokra (antitestekre) épül és ezek szintetizációjára (hiszen ezek fehérjék) az előbb említett időintervallumok szükségesek.

Beszéljünk kicsit magáról a koronavírusról. Mit tudunk róla?

A koronavírus megnevezés nem is a legpontosabb. A vírus neve SARS-CoV-2 (súlyos akut légzőszervi szindróma 2-es típusú koronavírusa), de sokan hívják Wuhan vírusnak is, hasonlóan az Ebola vagy a Sendai vírusok elnevezéséhez, melyek a járvány első gócpontjáról kapták nevüket. (Az Ebola a mostani Kongóban, vagy régebbi nevén Zaireban található Ebola folyóról kapta a nevét, míg a Sendai vírus a hasonló nevű japán kikötővárosról kapta a nevét). 

A betegség neve COVID19

 (azaz koronavírus fertőző betegség, 2019). A koronavírusok egyszálú és pozitív értelmű RNS-vírusok, a SARS vírus pedig már 2002-ben felütötte a fejét a Távol-Keleten.

Mennyi lehet a vírus fertőző mennyisége, amelytől mi is megbetegedünk?

Makákó majmokban meghatározták ezt a mennyiséget. Ahhoz, hogy ezekben az állatokban közepes klinikai tünetekkel rendelkező fertőzés alakuljon ki kb. 1.800.000 (egymillió nyolcszázezer) vírusrészecskének kell bejutnia a szervezetbe a légutakon keresztül. A makákók az emberi fertőző betegségeket tekintve jó modellállatok, ezért emberekben is hasonló nagyságrendű lehet a fertőző dózis. További érdekes adat az, hogy 30 perc alatt egy fertőzött emberből a kilélegzett levegőben mikroszkopikus cseppek formájában (un. cseppfertőzéses formában) 500-10.000 vírusrészecske hagyja el, míg szabad vírusrészecske formájában (tehát nem mikroszkopikus cseppekben) pedig 

akár 100.000 vírus is ürülhet.

Infektológiai szempontból a cseppek formájában ürülő vírusszám a fontos, mivel ezekben a mikroszkópos cseppekben a vírus átmeneti túléléséhez (tehát addig, amíg egy újabb fogékony szervezetet nem talál a vírus) szükséges víz és különféle sóoldatok vannak. Viszont ezek a mikroszkópos cseppek, a tömegüknél fogva (hiszen sokkal nagyobb tömegűek, mint a szabad vírus), viszonylag rövid hatótávolságúak. 

Jól látható tehát, hogy ez a vírus legfőképpen a levegőben terjed.

Fontos kihangsúlyozni viszont, hogy nem kell megijednünk egy fél perces találkozástól, különösen nem szabad téren, ugyanis ez kevés idő ahhoz, hogy megfertőződjünk, de figyeljünk oda, mert a kutatások szerint a legtöbb ember többszörösen, több kisebb adagban fertőződik meg és így gyűlik össze a szervezetében a betegséget kiváltó víruskoncentráció.

Illusztráció | Fotó: mta.hu
Illusztráció | Fotó: mta.hu

Sokat hallani a tesztelésekről. Milyen technológiával válik valaki hivatalosan is koronavírus fertőzötté?

Sok vírus diagnosztizálásához használjuk a molekuláris módszert, ezzel működnek a híradásokból is ismert RT-PCR koronavírus tesztek is. Napjaink legérzékenyebb és legpontosabb diagnosztikája ez, mindazonáltal a fals pozitív és a fals negatív eredmények aránya nem igazán ismert. Az RT-PCR teszt a Sars-CoV-2 RNS részének egy apró szekvenciáját erősíti fel. Ez a szekvencia kb. a harminc ezrede a vírus teljes szekvenciájának. Azt nagyon fontos kihangsúlyozni, hogy ennek az apró szekvencia-töredéknek az azonosítása (megtalálása) nem jelenti azt, hogy a mintában fertőző vírus található. A minta fertőzőképességét csak sejt-tenyészetben lehet tesztelni. Összefoglalva, a biológiai mintából vagy a környezetből RT-PCR technológiával kimutatott vírus nem jelenti azt, hogy a minta fertőzőképes.

A fertőzés után a legtöbben időszakosan védettek leszünk a vírussal szemben. Hogyan tudjuk ezt ellenőrizni?

Az antitestek vérbeli koncentrációjának mérése önmagában nem elegendő ahhoz, hogy biztosan megállapíthassuk, hogy védettek vagyunk-e. A legfontosabb a vírust neutralizáló antitestek kimutatása, hiszen ezek az ellenanyagok felelősek azért, hogy például a vírus ne tudjon bejutni a sejtbe. Az ilyen antitestek vérbeli jelenléte megakadályozhatja a vírusfertőzést és a klinikai betegség kialakulását is. Antitesteknek (és közöttük a vírust neutralizáló antitesteknek) a gazdaszervezet által történő termelését pedig a vakcinák beadásával tudunk elérni..

Ne szaladjunk előre még a vakcináig, hogyan lehet jellemezni, hogy kire a legveszélyesebb a vírus?

Két példát is tudok hozni. Az első példa a Princess Diamond óceánjáró hajó, mely karanténintézkedések nélkül hajózott tavaly márciusban, amikor a vírus felütötte a fejét. A hajón több, mint 3000-en utaztak, a legénység átlagéletkora 36 év, az utasok átlagéletkora viszont 69 év volt. 712-en lettek RT-PCR pozitív eredményűek, közülük 381 főnek (a fertőzöttek kb. 58%-a) lettek tünetei is. 37 fertőzöttben súlyos betegség is kialakult (a fertőzöttek 9,7%), és 9 fő (a fertőzöttek 1,3%) vesztette életét a betegség következtében. A fertőzéses halálozási arány (halottak száma/fertőzöttek száma szorozva 100-zal) tehát 1,2% volt.

Most nézzük meg a USS Theodore Roosevelt repülőgép hordozó esetét. A hajón is feltűnt a koronavírus, karantént is bevezettek a tengerészek körében, akik átlagéletkora 30 év volt. A 4500 fős legénységből 1156-an, a populáció 26%-a produkált pozitív RT-PCR teszteredményt, de mindössze 3 súlyos beteg volt és csupán 1 haláleset történt. A fertőzéses halálozási arány tehát 0,086% volt, ami jelentős eltérés a Princess Diamond hajón megfigyelt statisztikával. Mi az oka a különbségnek? 

Elsősorban a fertőzöttek átlagéletkorának különbsége,

az idősekre jóval veszélyesebb a Sars-CoV-2, mint a fiatalabb korosztályokra. Hasonló mortalitási adatokat figyelhetünk meg szerte a világban is.

Az életkor mellett pedig az ún. co-morbiditások, más néven az alapbetegségek is jelentős mértékben befolyásolják a halálozást. Olaszországban az első nagy betegséghullám során (2020 március-május) megfigyelt adatok alapján azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a halottak 96%-a rendelkezett co-morbiditással. A halálos áldozatok több, mint 68%-ának volt magas vérnyomása, 30,1%-uk 1-es típusú cukorbeteg volt, 11% pedig túlsúlyos volt. Jól látható tehát, hogy ezek 

az alapbetegségek növelik a súlyos betegség, illetve a halál bekövetkeztének kockázatát is. 

Tehát fiatalokban illetve egészséges emberekben rendkívül alacsony a súlyos betegség kialakulásának vagy netán a halálozás kockázata.

Mi a véleménye a diákoknál bevezetett digitális oktatásról?

Nincs túl jó véleményem, mivel az iskolák bezárása nem befolyásolja jelentősen a vírus terjedését. Emellett a Zoom-os oktatas, főként a fiatalabb tanulók számára nem megfelelő, mivel fiatalabb tanulók számára a koncentráció egyébként is komoly akadály. Georgiában, ahol élek, az én városomban gyakorlatilag Zoom-os oktatás folyik egy éve. A környező településeken szokásos módon folyt es folyik az oktatás. Ennek ellenére az én városomban sokkal nagyobb a fertőzöttek aránya, mint a környező településeken.

És akkor végül: mit lehet tenni a vírussal szemben?

A kézmosás jelenthet valamilyen szintű védelmet, de a fertőzések legnagyobb része a légutakon keresztül történik. Szájon, vagy kötőhártyán át a vírus viszont kevésbé fertőző, mert a testnedvek a vírus koncentrációját nagymértékben csökkentik. Emellett a szájon át bekerülő kisebb mennyiségű vírusrészecskék találkoznak a garatmandulákban lévő immunsejtekkel és az immunválaszt azonnal beindulhat.

A maszkhasználatnak is csak akkor van értelme, ha nem a szövetmaszkot hordjuk, ugyanis a pórusokon könnyedén át tud jutni a vírus részecskéje. Ahhoz tudnám hasonlítani, mintha a szúnyogot egy drkerítéssel próbálnánk megállítani: a kis élőlény könnyedén átrepül a réseken. A sebészi, illetve az FFP2, stb. maszkoknak jobb az esélye a vírus kiszűrésére, de ügyelni kell a helyes viselésükre is

EZEKET IS AJÁNLJUK!


A világ érdekes. Kövesd a Konstans oldalát a Facebookon is!

Közzétette: Konstans – 2021. szeptember 1., szerda

Tetszett? Támogasd a diákújságírást megosztással vagy feliratkozással!