100 éve ezen a napon

2020.06.04

"Fáj a földnek és fáj a Napnak
S a mindenségnek fáj dalom,
De aki nem volt még magyar,
Nem tudja, mi a fájdalom!"

A trianoni békediktátum a magyar nemzet történelmének legsúlyosabb tragédiája. Elcsatolták az ország kétharmadát, de ha megnézzük, az egész szerződés úgy volt megszervezve, hogy a kis-Magyarország nehogy működőképes maradjon. Erre emlékezünk mai nap.

Mint a bevezetésben említettem, úgy vették el az ország részeit, hogy ne maradjon nyersanyagunk. Biztos emlékeztek rá, hogy történelemből tanultuk, hogy a só-, arany-, ezüst-, egyéb fémbányáink Erdélyben és Felvidéken voltak, a mai Szlovákia és Románia területén. A legnagyobb erdeink is ott voltak és jó pár nagyvárosunk is határon kívül ragadt. Biztos észrevettétek, hogy a magyar városoknál a második legnagyobb Debrecen 202 ezer fővel Budapest után (1.752.286 fő). Hol vannak a 300 ezres - 1.000.000 lakosú települések? Elmondom: külföldön! Nándorfehérvár, Pozsony, Zágráb (nocsak, három magyar város idegen országok fővárosa?), Brassó, Kolozsvár, Temesvár, Arad, Nagyszeben, Kassa mind-mind határon kívül van.

Ezen városok legnagyobb része (ha nem az összes) bővelkedik a fent említett nyersanyagokon kívül magyar emlékművekben is, amiket az "új tulajdonosaik" előszeretettel rongálnak meg, gondolok itt az Úz-völgyi temetőgyalázásra vagy arra, amikor ukrán szélsőségesek tönkretették a Vereckei-hágónál az emléktáblát, illetve román soviniszták (szélsőséges nacionalisták) nagy kárt tettek Aradon a vértanúk emlékművében, Kolozsváron pedig Mátyás király szobrában. A múltban és a közelmúltban is sajnos több példa is van az ilyen esetekre. Ezekre még visszatérek később.

Kicsit elemezzük részletesen, hogy mi történt 1920 június 4-én a Nagy-Trianon kastélyban! Előzmények: véget ért az l. világháború (ennek a vége is érdekes volt, de ez másik történet), az őszirózsás forradalomban a nemzeti miniszterelnököt (Tisza Istvánt) megölték, helyére az alkalmatlan szocialista gróf Károlyi Mihály került, akit a Károlyi család a mai napig szégyell, hogy vér szerinti rokonuk. Közben háborús ellenfelünk, az Antant (Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország) folyamatosan támadta az országot Csehországon és az áruló Románián keresztül. Károlyi ebbe belebukott, majd a kommunista Kun Béla vezetésével megalakult a tanácsköztársaság (értsd: kommunista diktatúra). Végül a románok elfoglalták Budapestet. A tanácsköztársaság is megbukott. Szegeden Horthy Miklós már szervezte az új Nemzeti Hadsereget. A Nemzeti Hadsereg erőteljes támadásával visszafoglalt mindent a románoktól, a kommunista vörösterroristákat eltávolította a közéletből. Ezt fehérterrornak nevezték el, ami a mai napig így van bent a történelemkönyvekben.

A Pesti Hírlap 1920 június negyediki száma
A Pesti Hírlap 1920 június negyediki száma


Miután rend lett az országban, Horthyékat meg is hívta az Antant 1920-ban a béketárgyalásra. A magyar küldöttséget gróf Apponyi Albert vezette. A tárgyaláson megkapták a békeszerződés (helyesebben békediktátum) feltételeit. A tartalma röviden, hogy az ország 71,4%-át elcsatolják, több millió magyar kerül határon kívülre. Településeket szakítottak szét (pl. Komáromot). Még volt a határeltolásra egy mondvacsinált indok, miszerint a magyarok nem adtak elég jogot a nemzetiségeknek. Lentebb belemegyek részletesen, de ez természetesen nem igaz. És akkor jöjjön pár adat: a szántóföldek 61,4%-át, az erdeinknek 87,4%-át, a szőlőinknek a 37,5%-át tennék határon kívülre. Bányáink jelentős része szintén kívül maradt, ahogy fent említettem, akárcsak a nagyvárosok. Vasútjaink, útjaink nagy része szintén nincs itt (Váctól Esztergomba a legrövidebb út Párkányon keresztül megy, csak egy példa, hogy lássátok, miről beszélek). A hadsereg létszáma maximum 35.000 fő lehetett, modern fegyverek nélkül. Ez állt benne. A háború egyik fele sem érdemelt volna meg ekkora arányú megtorlást. Meghallgatták Apponyit, de egyik fülükön be, másikon ki, a tárgyalás gyakorlatilag egy színjáték volt. Végül alá kellett írni, különben az egész ország megsemmisült volna. Külön meg kell említeni, hogy Horthy Miklósnak a királyi flottát át kellett adni Jugoszláviának. Azt a flottát, amivel még az angolok se mertek csatázni, mert gyakran otthagyták a fogukat. Az Adrián nem volt vesztes csata, mindenkit legyőzött a had. Horthy volt ennek a vezére. Nem lennék a helyében, hogy egy ilyen győzedelmes hajóflottát bárkinek átadjak, azonban nem volt választás. Ha már említettem, hogy kormányzó, meg kell említeni, hogy a Habsburg-házat meg kellett fosztani a tróntól. az államforma király nélküli királyság lett.

És mi lett a határon túli magyarokkal? Láthatjátok. Elnyomják őket. Nem úgy, ahogy azt klasszikus értelemben vesszük, annál cselesebben tették ezt (főleg a rendszerváltás előtt, de néha sajnos a jelenben is) Mondták, hogy mi is elnyomtuk a Nagy-Magyarországon lévő kisebbségeket, de ez persze nem volt igaz. Csak egy példa: Eötvös József oktatásügyi miniszter több román iskolát alapított, mint az akkori Romániában volt, de egyébként is volt bőven iskolájuk. De a többi nemzetiség is kapott Eötvöstől iskolákat, elég sokat, a horvátok autonómiában is részesülhettek. Minden olyan hivatalos papírt, amit benyújtottál, olyan nyelven kaptál vissza, ahogy te írtad. Ez volt a Nagy-Magyarországon. Romániában, Csehszlovákiában, Jugoszláviában hivatalosan nem használhatták a magyarok a nyelvüket. Érdekesség, hogy Ausztria is kapott területeket az országtól, pedig ő is a vesztesek oldalán volt, akárcsak mi. Ez finoman szólva is igazságtalan. De nézzük tovább, mit csináltak. Színmagyar területekre telepítettek be az országok tótokat, oláhokat, rácokat. Ki-ki maga országa szerint. Ma is, a kárpátaljaiakat különböző eszközökkel (pl. támogatások megvonása) nyomják el az ukránok, pedig 1920 előtt alig éltek ott az ukrán népből. A románok e cikk írásakor (2020. május 16.) elfogadtak egy törvényt, hogy június 4-én tűzzenek a román közterekre a kék-sárga-piros zászlót. A szlovák politikusok már ennyire nem mennek messzire, mint az ukrán vagy a román társaik, de azért nincs ott sem teljes szabadsága az ott élő magyaroknak.

Mai napig jelen van a történelemhamisítás, például a román könyvek szerint mi egy primitív nép voltunk, akik akkor kezdtünk el fejlődni, amikor ők megjelentek a havasokban (mint béresek). El ne higgyétek ezeket! Románia, mint ország, Havasalföld, Dobrudzsa meg Moldva összeolvadásából jött létre a XVII. században. Én nem a román népet szeretném szidni, mert Románia lakossága nem ilyen. Románia történelmének utolsó 100 évében egyszerűen divatos belerúgni a magyar kisebbségekbe a politikusok között. Szlovákia történelméről nem érdemes beszélni, nagyjából rövidebb, mint ez a megemlékező írás.

Beszélnék még a revízióról is. Horthy kormányzó idején ez egy teljesen általános dolog volt, a szocialistáktól kezdve a konzervatívokon át a fasisztákig mindenki ezt akarta elérni. Erdély északi és Felvidék déli részét sikerült is visszaszerezni egy időre. A végén olvashatjátok, ma miért nincs meg ☹. Ma a revízió csak máshogyan jöhet szóba: összejött például az 1.000.000 aláírás a nemzeti régiókért. Reméljük, hogy jön változás is, persze nem területi, hanem gazdasági, támogatási tekintetben van csak erre esély.

Viszont valamire felhívnám a figyelmeteket. A TRIANONI SZERZŐDÉS MÁR NINCS ÉRVÉNYBEN! Helyette a szigorúbb, ll. Világháborút lezáró párizsi béke érvényes. Azt 1945-ben kötötték meg, a határok trianoni visszaállítását és hatalmas összegű jóvátétel fizetését tartalmazta (akkorát, hogy a mai napig fizetjük, hiszen úgy van megcsinálva, hogy nem lehet visszafizetni).

Ez lett volna a megemlékezés. Szerettem volna a Magyar Összetartozás napját megünnepelni iskolában, közösségben, de a COVID-19 miatt sajnos ezzel a cikkel kell megelégednünk a 100. évforduló megemlékezésén.

További cikkeket a trianoni országcsonkításról itt találtok, ha érdekel a téma:

https://alfahir.hu/2013/06/04-56

https://mandiner.hu/cikk/20180604_a_trianoni_dontes_szamokban

https://hu.wikipedia.org/wiki/Trianoni_b%C3%A9keszerz%C5%91d%C3%A9s


SZEDERKÉNYI PÁL

Rovatvezető-szerkesztő 

VÉLEMÉNYCIKK


Károlyi Mihály
Károlyi Mihály

Trianon traumáját nehéz 100 év távlatából megbecsülni. A Trianon100 rovat cikkei véleménycikkek, nem szerkesztőségünk állásfoglalásai. 


A világ érdekes. Kövesd a Konstans oldalát a Facebookon is!

Közzétette: Konstans – 2021. szeptember 1., szerda

Tetszett? Támogasd a diákújságírást megosztással vagy feliratkozással!