1848. március 15. - A magyar szabadság hajnala

2019.03.14

Részlet Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter beszédéből:


"Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Ünneplő Közösség!

Az ünnep első gondolata mindig a múlt. A múlt, amely nem múlt el, hanem ma is itt van velünk, amely okot ad az emlékezésre. Azokra a magyarokra emlékezünk, akik 171 esztendővel ezelőtt úgy írtak történelmet, hogy az a mai napig alakítja életünket és mindennapjainkat.

A szabadságharc sokak története volt, egy egész nemzeté. Sokaké, akik egy irányba indultak el. A fiataloké, akik a bécsi forradalom hírére elhatározták, hogy megvalósítják a maguk forradalmát és meg is valósították. Azoké az országgyűlési képviselőké, akik már a reformkor során jó taktikai érzékkel szorították rá az uralkodót, hogy új alkotmányt adjon a nemzetnek és ezzel megteremtették a polgári átalakulás feltételeit. Azoké, akik óriási erővel fogtak hozzá az önmaga tengelye körül forgó, saját lábán is megállni képes Magyarország felépítéséhez - gróf Széchenyi István közlekedési miniszter vasútfejlesztési tervei, báró Eötvös József oktatási reformja, vagy a Kossuth bankó, az új pénz, mind nagymértékben járult hozzá ahhoz, hogy a forradalom törekvései később megvalósulhattak. De a forradalom azoké is, akik minden erejüket megfeszítették, hogy elkerüljék a később elkerülhetetlennek bizonyult fegyveres összecsapást - s végül, azoké, akik, mint az aradi vértanúk vagy gróf Batthyány Lajos miniszterelnök, az életüket adták a hazájukért.

Sokan voltak, akik a forradalomért tettek, a polgárok, akik otthagyták a békebeli foglalkozásukat, akik katonának álltak azért, hogy honvédek legyenek. Hivatásos katonákká - huszárokká, sőt bakákká! - akik idegenből hazaszöktek, hogy a magyar zászló alatt küzdhessenek Magyarország szabadságáért. És végül a semmiből sikerült megszervezni rövid idő alatt a magyar hadiipart.

Sok-sok hőstett és önfeláldozás, de még több hozzáértően és becsületesen elvégzett munka. Sok nagyszerű helytállás, amiről nem értesülünk, mert a történészek számára csak a legnagyobb tettek jegyezhetőek fel. Néhány életút, amelyből megismerhető a forradalom egyénesíthető története is. Tudnunk kell, hogy ezeknek az erőfeszítéseknek az összeadódásából lett 1848 és 1849, és ugyan a forradalom katonai értelemben elbukott, végső soron mégis azt mondhatjuk, hogy a forradalom követelései részben a kiegyezéssel, részben pedig azóta megvalósultak és ma Magyarország szabadságban és békében élhet.

A katonai értelemben vett bukás, annak volt köszönhető, hogy politikai és diplomáciai megoldást találni nem lehetett, a világ két meghatározó katonai hatalma ellen kellett küzdeni, melyek végül egységben fordultak ellenünk. De a szabadságharc a tekintetben mégis győzedelmes volt, hogy a jobbágyfelszabadítással egy testté forrasztotta a nemzetet és olyan erős közösséget hozott létre, amely, ha a fegyveres küzdelemben nem is, de a "passzív rezisztenciával" a forradalmat követő évtizedekkel a Habsburg adminisztráció ellen olyan egyezségeket tudott kikényszeríteni, amely Magyarország korábban nem látott fejlődését hozta magával. A sajtószabadság, a törvény előtti egyenlőség, az országgyűlés és az országgyűlésnek felelős kormány, a nemzeti bank és a honvédség olyan intézmények, amelyek mai napig is meghatározzák korunk Magyarországának életét.

Ez közös örökségünk 1848-ból - a márciusi ifjaktól, az első felelős minisztérium vezetőitől, a honvédsereg katonáitól és attól a nagyszerű nemzedéktől, amely nemzeti közösségeket és intézményeket teremtett meg egy hihetetlenül nehéz korban.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

A 48-asok által megkezdett út és megálmodott álom a magyar szabadságról és a magyar hazáról nem ért véget. Nekünk az a szerencsés időszak adatott, hogy immár 30 éve szabadon élhetünk. Ma a szabadságért nem kell olyan áldozatot vállalni, mint amelyet kellett ezelőtt 171 évvel."

A világ érdekes. Kövesd a Konstans oldalát a Facebookon is!

Közzétette: Konstans – 2021. szeptember 1., szerda

Tetszett? Támogasd a diákújságírást megosztással vagy feliratkozással!