Elképzelni sem tudjuk, milyen lehetett - a Don-kanyar története

2021.01.12

1943. január 12. A magyar történelem egyik fekete napja. De mi is történt a Don-kanyarban?

A 2. számú magyar hadsereget  a német vezetés parancsára és kormányközi megállapodások nyomán a keleti frontra küldték. A mínusz 30-40 fokos hidegben a magyar katonák ruházata hiányos volt, a felszerelésekben messze alulmaradtak a szovjet Vörös Hadseregtől. Január 12-én megindította a szovjet vezetés a Don-kanyar elleni támadást, melynek következtében a 207 ezer fős magyar hadtest több mint a fele vesztette életét. (a becslések 100 ezer és 150 ezer közé teszik a halálos áldozatok, fogságba esettek számát)

Előzményként fontos megjegyezni, hogy a kivezényelt magyarok már 1942 júliusa óta védték a 208 kilométer hosszú szakaszt, a német vezetés pedig már novemberben megkezdte a német állomány kivonását a térségből, a szovjetek győzelmei nyomán. A magyar hadseregnek már a nyár végén ígértek komolyabb utánpótlást, az viszont a szovjet áttörésig sem érkezett meg. A katonák feladata a szovjet hídfők felrobbantása volt, amely a legtöbbször nem sikerült, 1942-ben 30.000 katona halt meg ezekben a kísérletekben a Don-kanyarnál. 

Elkövetkezett tehát 1943. január 12-e. A Vörös Hadsereg a harcvonal északi szakaszán, az urivi hídfőnél indította meg a brutális előretörést. A magyar vonal áttörése után több mint 10 kilométer mélyen hatolt a magyar haderő mögötti területekre. Két nappal később a szovjet sereg délen is támadásba lendült, Scsucsje környékéről 50 kilométer szélességben bénították meg a kivezényelt magyar védelmet. 

Fontos kiemelni, a német hadvezetés tudott a készülő támadásról, viszont Jány Gusztáv tábornok megtiltotta a 2. számú hadsereg visszavonulását. A német vezetés a drámai hírek nyomán mozgósíthatta volna utánpótlását, azt viszont - praktikus okokból - nem tették meg. Jány már január 15-én elrendelhette volna a kapitulációt, ezzel megmenthette volna a hadsereg egy jelentős részét a haláltól, mégis csak két nappal később, 17-én kezdte fontolgatni a visszavonulás lehetőségét. Ekkorra már három részre bomlott a védelmi vonal, a katonák fegyvertelenül menekültek, amerre tudtak. Jány ekkor parancsot adott ki, melyben a távozó katonák ellen helybeni felkoncolást is engedélyezett.  A parancs óriási felháborodást váltott ki a seregből, később Jány is visszavonta azt. 

A 2. magyar hadsereg
A 2. magyar hadsereg

A III. hadtest katonái a január 17-i visszavonulás után sem tudtak megmenekülni, mert addigra teljesen körbezárták őket. Stomm Marcell, a hadtest parancsnoka feloszlatta az alakulatot, ezzel néhány ezren még ki tudtak menekülni a szovjet sereg gyűrűjéből, a parancsnok viszont fogságba került.

Márciusban a gyakorlatilag teljesen megsemmisült 2. hadsereget visszavonták a Dnyeper partjára, onnan május végéig tartott hazaszállításuk. A hazaérkező Jány Gusztáv tábornokot Horthy Miklós felmentette tisztségéből, népbíróság elé állították és halálbüntetést szabtak ki rá háborús bűnök véghezvitele miatt. Az ítéletet 1947-ben hajtották volna végre, de később felmentették a tábornokot. 


Jány Gusztáv pere halálbüntetéssel végződött volna.
Jány Gusztáv pere halálbüntetéssel végződött volna.

EZEKET IS AJÁNLJUK!

A világ érdekes. Kövesd a Konstans oldalát a Facebookon is!

Közzétette: Konstans – 2021. szeptember 1., szerda

Tetszett? Támogasd a diákújságírást megosztással vagy feliratkozással!