Afganisztán kártyavárát 20 évig építették, most napok alatt omlik össze 

2021.08.16

Több ezer milliárd dollár, több, mint 170 ezer halálos áldozat - ez az USA mérlege Afganisztánban. Sikerült elérni valamit? Vitatható.

Idén 20 éve, hogy az Egyesült Államok és a NATO együttes erővel háborút indított az al-Káida terrorszervezet ellen, amely a radikális iszlámot képviselő tálibok uralma alatt hajtotta végre a szeptember 11-i terrortámadásokat. George W. Bush akkori elnök első célként az Afgán Iszlám Emirátus megdöntését nevezte meg, hogy az ott bujkáló - és a repülőgépes akciókat is irányító - Oszama Bin-Ládent elfoghassák és revansot vegyenek. 

A harcokban NATO tagállamként kis hazánk is részt vett és részt vesz. Bár, ha a jelenlegi helyzetet nézzük, teljesen elegendő az a múlt idő. De térjünk vissza a kétezres évek elejére. 

2005-re jutott el odáig a világ összes jelentős szervezete, bizottsága és állama, hogy megalakulhatott az immáron köztársasági formában működő Afganisztán parlamentje is, nőkkel a padsorokban - ez nagy szó volt a megelőző radikális iszlám szabályok után. A demokratikus folyamatokat az al-Káida már nem tudta megállítani, legfeljebb lassítani: megmaradt sejtjeik robbantásokkal, merényletekkel próbálták félelemben tartani a lakosságot és a világot. 

Így teltek az évek, az al-Káida után pár éve az Iszlám Államot is sikerült legyőzni, Afganisztán pedig - hogy élhessek ezzel a mostanság kedvelt jelzővel - európai országként működött, leszámítva az időnkénti harcokat és a jelentős katonai jelenlétet. 

Mi van most?

2020-ban azonban komoly változások történtek a geopolitikában. A történetünk szempontjából legfontosabb változást J-vel kezdik betűzni és "oe Biden"-el folytatják. Az USA 46. elnöke nem élt elődje békemegállapodásokkal szegélyezett politikájával és nem habozott, tavasszal bejelentette: az USA kivonul (és ezzel együtt persze minden NATO-tagállam is). 

A csapatkivonások több hete tartanak igazán aktívan, a tálibok nyomulása pedig egyenes arányosságban áll a visszavonulás mértékével. Délről induló visszahódító hadjáratuk során egymásra szerezték meg a közigazgatási körzeteket, több helyen még egy puska sem dördült el. 

Joe Biden bizakodó volt még három hete is. Jóslata szerint a lázadó fegyveresek több hét, akár több hónap után érik  csak el Kabult, az ország fővárosát, lesz tehát idő kimenekíteni a két évtized alatt kihelyezett állományt. Igen, Biden gondolta így, a tálibok viszont megláthatták az elnök tavaszi gyorsaságát és maguk is felcsavarták a tempót: nem telt el 3 nap és már Kabulnál jártak a fegyveresek. Ez volt tegnapelőtt, szombaton. 

Fegyveresek Kabul környékén | Fotó: Reuters
Fegyveresek Kabul környékén | Fotó: Reuters

A kálvária

Ekkor már érződött a vereség szaga a levegőben. Nagyjából ahhoz tudnám hasonlítani, amikor a mohácsi vész híre Budára juthatott. 

Kiderült, az évtizedek alatt építgetett afgán hadsereg annyit ér - hogy ezzel a hasonlattal éljek - mint döglött lovon a patkó. 

A hivatalban lévő Ashraf Ghani elnök elhagyta az országot, a nagykövetségek pedig elkezdték tisztségviselőiket "meg nem nevezett", "titkos", illetve "egyéb katonai védelemmel rendelkező" helyszínekre evakuálni, viszont elszámolták magukat. (Igen, mégegyszer.)

Amikor Kabul külvárosaiban járt a táliboknak keresztelt vihar, a nagykövetségen még szorgos kezek égették el a titkos iratokat és zászlókat, hogy ne állhassanak rajtuk bosszút. Ekkor már az ország összes határátkelőhelye a tálibok fennhatósága alá került, egyet kivéve: a kabuli repülőteret. Ide menekültek és menekülnek a mostani percekig is a NATO-tagállamok kint élő tagjai, az országból ugyanis ez a pár négyzetkilométer maradt meg nyugati kézen. 

Kimenekítő akció Kabul egyik nagykövetségéről | Fotó: Facebook
Kimenekítő akció Kabul egyik nagykövetségéről | Fotó: Facebook

A reptéren a "süllyedő hajó-jelenég" momentumait láthatjuk: az utasok az ott állomásozó néhány gép rakterébe kapaszkodva mennének, a katonák próbálják kontrollálni a kimenekítést. Már most biztos, hogy tízezres nagyságrendű emberért kell visszamenni, ezt egyébként a német haderő, a Bundeswehr szervezi. 

Tegnap délután előkerült a Tádzsikisztánba menekült Ashraf Ghani is. Üzenete nem túl reménykeltő a hátrahagyott 38 millió afgán számára, ugyanis az elnök beismerte a vereséget és békés hatalomátvételért könyörög. 

A tálibok otthon érzik magukat | Fotó: Finantial Times
A tálibok otthon érzik magukat | Fotó: Finantial Times

Hétfőn felpörgött a reptéri káosz, videók tanúsága szerint a gépek oldalára felkapaszkodott utasok zuhannak az égből, a biztonságiak pedig mindenhonnan menekülnek, mert tudják, rájuk vadásznak először a tálibok, akik tegnap este óta már az elnöki rezidenciát és az összes kormányzati épületet ellenőrzés alatt tartják. 


Felhívjuk Olvasóink figyelmét, hogy a következő videó felkavaró jeleneteket tartalmazhat. 

Az ország többi részén elkezd visszaállni a poszt-középkori állapot: a boltok ablakain a nőket ábrázoló képeket lefestik, a Saría, az iszlám törvénykezés ugyanis szigorú öltözetben engedi csak az utcán tartózkodást a nők számára. További szemléletes példa a nagykövetségek esete, melyek még júniusban is a Pride-hónap ünneplésére hívtak, mára viszont a megtestesült homofóbia színhelyei lettek. A Saría megengedi ugyanis a homoszexuálisok kínzását, háztetőről való lehajítását és megkövezését is, hogy tovább ne menjünk. 

Plakátokat festenek le Kabulban | Fotó: Facebook
Plakátokat festenek le Kabulban | Fotó: Facebook

Egy biztos: ilyen szégyen régen érte az egész nyugati világot,

az USA legutóbb a vietnámi háború végét élte meg így, Saigonból is hasonló kapkodással menekültek a hátrahagyott katonák.  Antony Blinken amerikai külügyminiszter még nem érzi ilyen drámainak a helyzetet, de szerinte is hagy kívánni valót maga után a távozás, "le kell vonni majd tanulságokat". A kutatók szerint komolyabb migrációs hullámok indulhatnak meg Európa felé a hatalomátvételből adódóan. 

A Wikipédián Afganisztán jelenleg még köztársaság, hetek kérdése, hogy ezt olvashatjuk-e majd: Afganisztáni Iszlám Emírség.  

Kiemelt kép: Vanity Fair


EZEKET IS AJÁNLJUK!

A világ érdekes. Kövesd a Konstans oldalát a Facebookon is!

Közzétette: Konstans – 2021. szeptember 1., szerda

Tetszett? Támogasd a diákújságírást megosztással vagy feliratkozással!