Csonka János, a hazai gépgyártás (egyik) atyja

2021.05.08

Nagy magyar feltalálóink egyike, a hazai autógyártás megalapozója, Csonka János. 

Új, az autóiparral és az autósporttal foglalkozó sorozatunk első részében Csonka Jánost, a világot járt feltalálót, a Csonka-féle tricikli és a porlasztó megalkotóját mutatjuk be nektek. Tartsatok velünk! 

Csonka fiatal évei

Csonka János 1852-ben, Szegeden látta meg a napvilágot. Édesapja, Csonka Vince híres gépépítő kovácsmester volt, kis korában az ifjú Csonka rengeteget tartózkodott édesapja kovácsműhelyében, ahol nagy érdeklődést mutatott a "szakma" iránt. 

Alapiskoláit szülővárosában, Szegeden végezte el, elsajátította a német, francia valamint a latin nyelvet is. 19 éves koráig édesapja műhelyében dolgozott, majd 1873-ban Budapestre költözött, és a Magyar Államvasutak fűtőházában vállalt munkát. Csonka János szakértelmét és nyelvtudását továbbfejlesztve, külföldi tanulmányútra indult, így eljutott több külföldi országba, mint például Ausztriába, Franciaországba és Angliába. Magyarországra visszatérve 1877-ben a Budapesti Műegyetem műhelyfőnöke lett. 

Csonka megállapodást kötött a műegyetemmel: saját költségére féltucat szakképzett munkást alkalmaz, cserébe szabadidejében a műhelyben található gépeket bármire használhatja. A műhely ugyan nem volt túl felszerelt, viszont rengeteg találmánya született meg itt, mint például az első magyar gázmotor. Csonka első gázmotorja a lehetőségekhez képest magasan felszerelt lett (vízhűtés, szelepvezérlés).

A BME épülete madártávlatból. | Fotó: bme.hu
A BME épülete madártávlatból. | Fotó: bme.hu

1887-ben Királyi Magyar Természettudományi Társulat tagja lett, és még ebben az évben a Ganz-gyár megvásárolta a Leobersdorfer gépgyárat. Mechwart András, a Ganz-gyár akkori vezérigazgatója felkérte, hogy a vállalat tulajdonában lévő külföldről érkezett motorokat keltse életre. A Ganz-gyárban megismerkedett egy ifjú mérnökkel, Bánki Donáttal, aki korábban már kapott felkérést a szerkezetek újraélesztésére. A gyárban az összes motort működőképessé tették, szoros barátságba kerültek. Sok szabadalmuk született, de mind közül a legismertebb a porlasztó.

A porlasztó gondolata

Csonka János elmondása szerint egyszer, amikor a motor tökéletesítésén dolgozott munkaidő után, hazafele menet egy virágáruslányra lettek figyelmesek, aki a szájában lévő permetezővel vizet juttatott a virágokra. Csonkáék azon nyomban felismerték a megoldást találmányuk tökéletesítéséhez. 

"A tökéletes égés érdekében az üzemanyagot szétporlasztva kellene bejuttatni a hengerbe."

- jegyezte le Csonka. Már másnap elkezdték a porlasztó fejlesztését, melynek alapvető megoldásai a korszerű karburátorokban is megtalálhatóak.

A szabadalom akkora sikert aratott, hogy csak a hetvenes években szorította ki az injektor, más néven az elektromos befecskendező. Mára járművek közt egyáltalán nem alkalmaznak karburátort, azonban segédmotoron, illetve nagyobb motoron még igen.

Úton a tökéletes jármű felé...

Csonka János első "járműve" 1893-ban született meg, egy még lábbal hajtott kerékpárra tettek egy "Csonka féle" kis motort. A következő évben Bánki Donát 2 hengeres fekvő elrendezésű (boxer) motort helyezett egy kerékpárra, de mivel nem volt váltója, így a forgattyúsra kialakított hátsó tengelyt hajtották. A motor több hibába ütközött, ilyen volt a gyakori leállása, melyet a lendkerék hiánya okozott. 

A nagy áttörés akkor jött, mikor a Magyar Posta 1900-ban ki írt egy pályázatot 22 darab motoros levélgyűjtőre. A Ganz-gyár ezt megpályázta, így a Csonka-Bánki páros készíthette el őket. 

A pályaművek az anno a Ganz-gyár által vásárolt félkész motorokból készültek, de ezeket is szintén történetünk főhősei fejlesztették. A triciklikre egy egyhengeres motor került, mely hátul hajtott és pedállal indították. A Magyar Posta rendelt négykerekű levélgyűjtőket is, azonban ezek Peugeot és Cudell gyártású gépek voltak, melyeket a Velodrom Garage szállította végül. A négykerekű masinák átnézésébe Csonka Jánost is bevonták. Ezen időszak alatt Csonka és Bánki már különváltak. 


Mellékszál: Bánki Donát a barátság elhidegülése után tervezett és készített egy levélgyűjtő autót, melynek "lelke" egy Csonka által készített léghűtéses motor volt, melyet a tervek alapján keresztben helyezett el a levélgyűjtőben. Az autó első feljegyzett méreteit 1901 tavaszán tette meg, azonban a még nem tökéletesített elsőkerékhajtás miatt nem aratott nagy sikert tervezője szemében. Csonka még három motort szállított Bánki Donátnak, azonban ezek sem készültek el tökéletesen.


A posta újabb pályázatai

A Magyar Posta 1904-ben újabb 8 darab levélgyűjtő készítésére adott ki pályázatot. A levélgyűjtőnek mind motorját, mind alvázát, és kocsiszekrényét Csonka János tervei alapján kellett elkészíteni. A pályázók között feltűnt két gyár, és szintén kettő hazai mechanikus, akik bizony szintén magyarok voltak, név szerinta Röck István Gépgyár, a Magyar Waggon és Gépgyár, továbbá Hóra Nándor és Szám Géza. A két gyár Csonka János tervei alapján készítette a levélgyűjtőket, azonban a két hazai mechanikus saját fejlesztésű járművel rukkolt elő. Ezek motorját Csonka készítette, alvázát a magyar Röck István gépgyár, kocsiszekrényét a Glattfelder kocsigyár. Az újonnan megszületett levélgyűjtő 1905-ben indult első (mint később kiderült: sikeres) útjára, melyen remekül szerepelt. A fenti tervek alapján készült aztán a többi levélgyűjtő is.

 Csonka János üzeme | Fotó: Totalcar
Csonka János üzeme | Fotó: Totalcar

Csonka János egyébként nem csak a Magyar Posta rendelésére fejlesztett, magánmegbízásra, illetve - természetesen - saját magának is készített járműveket. Azonban az is igaz, hogy

a legtöbb szerkezetet a Magyar Posta rendelésére készítette el.

 Magánrendelésbe készített például 1906-ban, a magyar porcelángyáros, Zichy Béla Rezső részére is.

A nagy fordulat

A Magyar Posta a nagy sikereket látván újabb 50 levélgyűjtő elkészítésére adott megbízást a MÁG-nak (Magyar Általános Gépgyár). Csonkának a járműgyártást 1912-ben meg kellett szakítania a nagyobb gyárak miatt. Az új ipari szerződésben sajnos Csonkától megvonták az egyetemi műhely használatának jogát, így a Csonka-autók otthona 1912-ben végül bezárta kapuit.

A már elkészült egyik levélgyűjtő | Fotó: Wikipédia
A már elkészült egyik levélgyűjtő | Fotó: Wikipédia

Visszavonulás

Csonka János 1924-ben, 73 éves korában nyugalomba vonult, egy évre rá létre is hozta saját gépműhelyét, melyben fiaival dolgozott. Először motorok felújításával foglalkoztak, de később a szerkezetek készítésébe is belekezdtek. A kis cég fejlődése töretlen volt, így 1939-ben letették a Csonka Gépgyár alapkövét is. Sajnos az üzem beindítását az alapító végül nem élhette meg, 1939 október 27-én, 87 évesen hunyt el.

Csonka Jánost a hazai autógyártás úttörőjének tekintik, minden magyar ember büszke lehet időtálló és értékes hagyatékára.


Tetszett? Kérjük, segítsd munkánkat az alábbi kérdőív kitöltésével! 

EZEKET IS AJÁNLJUK!

A világ érdekes. Kövesd a Konstans oldalát a Facebookon is!

Közzétette: Konstans – 2021. szeptember 1., szerda

Tetszett? Támogasd a diákújságírást megosztással vagy feliratkozással!