A múlt legfurcsább tavaszi időjárásai Magyarországon

Március 21-én kezdődik a csillagászati tavasz. Összeszedtük a múlt legextrémebb tavaszi időjárásait. 

"Csak ülök csendben, semmit sem csinálok, a tavasz eljön, és a fű nő magától." 

- fogalmazta meg Macou Basó japán költő a 17. században. És milyen igaza volt: alig hogy véget ért a karácsonyi időszak, nyakunkon az igazi tavasz (tegyük hozzá, hogy a tél nagy részét is tavaszként lehetett volna értelmezni). A csillagászati tavasz első napja azt jelenti, hogy tényleg elérkezett a melegebb, kellemesebb időjárás ideje, amit február végén még ferde szemmel, gyanakodva szemléltünk. Nem, a tavasz most már elkezdődik. Március 21 emellett napéjegyenlőség is: ez azt jelenti, hogy az egész Földön egyenlő a nappalok és éjszakák hossza - egy napig. Március 22-től délen ugyanis megkezdődik az ősz, az északi féltekén pedig a tavasz. 

Habár napjaink időjárása kissé hűvösebb, mint általában lenni szokott, 

volt, amikor sokkal furcsább, adott esetben zordabb volt a tavasz.

A legközelebbi példa erre a 2016-os hatalmas hóvihar, amely a nemzeti ünnep előestéjén csapott le nyugatról az országra. A csúcsforgalomban az autópályák tele voltak elakadt autósokkal, ugyanis tekintélyes mennyiségű hó esett, a hőmérséklet is bőven mínuszban maradt. 

1957-ben viszont tréfás kedvében lehetett a Teremtő, februárban hőhullámok, nyárias záporok és erős napsütés volt az egész országban, a hőmérséklet elérte időnként a 20 fokot is. A meleg idő több hétig kitartott, de mire sokan elhitték, hogy itt a tavasz, tél tábornok visszatért és könyörtelenül csapott le. A szibériai hidegfront fagypont alatti hőmérsékletet, több helyen havazást hozott magával, de március közepére visszatért a tavaszias, 15-20, helyenként 25 fokos meleg - mindössze pár napig, mert a hónap végén ismét fordulatot vett az idő: újra -4 fok körüli értékeket mértek az országban. 

Kedves Olvasó, ezt nem fogod elhinni, de tovább tréfálkozott az idő a magyarokkal 1957-ben:

A március végi lehűlést rövid enyhülés követte, majd "Áprilisban jött az igazi tél, december, január és február helyett. Hideg és csapadékos volt az idő havazásokkal. (...) A közmondás azt tartja, hogy "Áprilisban hét tél, hét nyár", célozva a szokásos változékonyságra. Az idén azonban csak egy tél és egy nyár volt. " - írta meg az Élet és Tudomány kalendáriuma 1958-ban. 

Zárjuk a cikket egy idevágó újabb idézettel a méltán híres, talán nagyszülők által ismert török szappanopera-klasszikus, a Végtelen Szerelem egyik magvas gondolatával: "Ki fog virulni benned újra a tavasz. Mert még a legsötétebb napjainkon is kapaszkodhatunk valamibe."  Viruljon hát az a tavasz!

Idézetek forrása: citatum.hu
További források: metnet.hu; jelesnapok.oszk.hu

EZEKET IS AJÁNLJUK!