en-"A Gulágot, a szovjet munkatáborokat, az ÁVH-t megszenvedők sokaságáról emlékezünk meg" 

Horváth Béla volt országgygűlési képviselővel, a kommunizmus áldozatainak emléknapjának törvényi beterjesztőjével beszélgettünk.

Hogyan fogalmazódott meg a kommunizmus áldozatainak emléknapjának víziója?

2000. február 04-én az Országgyűlésben, napirend előtti felszólalásomban így fogalmaztam:

"Aki egy áldozatról is megfeledkezik, olybá tekintendő, mintha az összes áldozatról megfeledkezne... vallom, valljuk, valamennyi kisgazda nevében állíthatom, hogy nem lesz addig nemzeti megbékélés, amíg a gyász nem egyetemes. Ezért kezdeményeztem az oktatási miniszternél, hogy a középiskolákban minden évben emlékezzenek meg a kommunizmus áldozatairól is. (Közbeszólás a Független Kisgazdapárt soraiból: Így van!)

Tisztelt Országgyűlés! A Független Kisgazdapárt kirekesztés-mentesen, politikai nézet vagy vallási hovatartozás nélkül valamennyi ártatlan áldozatért szót emel, és a diktatúra minden változatát elítéli. Mi nem sebeket kívánunk felszakítani, hanem 

a nemzeti megbékélés érdekében a gyász egyetemességét hirdetjük

 akkor, amikor a XX. század valamennyi áldozatáról meg kívánunk emlékezni."

Határozati javaslatom rövid indokolásában az szerepelt, hogy a XXI. századba átlépve szükségesnek tartom, hogy a magyar történelem elmúlt 50 évét, amelyet a kommunizmus árnyékol be, célszerű lezárni egy ilyen emlékező nappal. A gyász egyetemessége és a nemzeti megbékélés érdekében szükséges, hogy a felnövekvő új generáció megemlékezzen a kommunizmus áldozatairól, a sztálinizmust, a magyarországi kommunizmust, a "malenkij robotot" (magyarul kicsiny munkát) az érintettek, megszenvedőik értik, de az új generáció már kevésbé, a Gulágot, a szovjet munkatáborokat, az ÁVH-t megszenvedők sokaságáról emlékezzünk meg!

Ki javasolta a pontos dátumot?

Az akkori legnagyobb kormánypárt, a FIDESZ javasolta ezt a dátumot.

Miért pont február 25?

Mert 1947. február 25-én a szovjet hatóságok törvénytelenül letartóztatták a mentelmi joggal védett Kovács Béla kisgazdapárti országgyűlési képviselőt, a Független Kisgazdapárt főtitkárát és 8 évre a Szovjetunióba hurcolták munkatáborba.

Hogyan fogadta a közélet az ötletet?

A közvélemény kedvezően fogadta, a baloldali pártok (MSZP és SZDSZ) és a liberális újságírók tiltakoztak, és az ellenzék nem akarta megszavazni az emléknapot. Az Országgyűlésben és a sajtóban hatalmas vita volt kezdeményezésemről, végül a FIDESZ, a Független Kisgazdapárt, az MDF és a MIÉP képviselő szavazták azt meg. A katolikus Új Ember hetilapban is támogató írások jelentek meg. 

2 évtized után, hogyan értékeli az emléknapot? Megérte?

Az Emléknap betölti szerepét, évente minden iskolában megemlékeznek a kommunisták áldozatairól, TV műsorok foglalkoznak a diktatúra borzalmaival.

Az emlékezésünk célja, hogy soha ne valósulhasson meg újra ilyen kegyetlen diktatúra.

Ahogy XVI. Benedek pápa fogalmazott: "Az erőszak, ha akár csak egyetlen emberi lény ellen követik is el, felér a mindenki elleni erőszakkal."

Megalapított egy díjat is... Mi ez, miről szól?

2002-ben Gyurkovics Tibor Kossuth-díjas íróval közösen megalapítottuk a "Parma Fidei ~ Hit Pajzsa-díjat". Az elismerést olyan élő egyházi személyeknek ítéljük oda, akik a kommunista diktatúra alatt is hűségesek maradtak hitükhöz, magyarságukhoz. Évente egy személy kaphatja meg a "Parma fidei ~ Hit pajzsa" díjat, amit Mádl Dalma asszony, Mádl Ferenc korábbi köztársasági elnök úr felesége ad át minden évben. Az elismerés ma már országosan ismert. Ezt a díjat megkapta egy piarista szerzetes is, Kerényi Lajos atya, aki 3 évig volt szovjet munkatáborban, de említhetem a Váchoz kötődő Regőczi István atyát, az "Isten vándorát", aki összesen 6 évet ült a kommunisták börtönében.

Idén - a 20. alkalommal - sajnos a járvány miatt zártkörű lesz a rendezvény, de az EWTN BONUM TV február 27-én, szombaton 11:30-tól élőben közvetíti rendezvényünket.

Horváth Bélával az Index.hu közölt ma interjút, melyet itt lehet elolvasni. 

EZEKET IS AJÁNLJUK!