en-Kornis Gyula szoboravatása (FRISS!)

Szeptember 2-án a gimnázium bejáratánál ünnepi megemlékezés keretében Rétvári Bence államtitkár úr, Kalász Ákos igazgató úr, Szilvásy László tartományfőnök úr, Fördős Attila polgármester úr, Schmidt Mária a Terror Háza Múzeum főigazgató asszonya és Juha Richárd Munkácsy-díjas művész, a szobor megalkotója emelte le a leplet Kornis Gyula (Vác, 1885 - Bp. 1958) egyetemi tanár, pap, kultúrpolitikus, az Országgyűlés, valamint a Magyar Tudományos Akadémia egykori elnökének bronz szobráról.

Az államtitkár úr beszédét stílusosan, a helyszín szelleméhez és ünneplő közösségéhez igazodva Kornis Gyula Értékelmélet és pedagógia c. (1913-ban megjelent) művének soraival kezdte: "Hisz magának a történelemnek, a minden irányú kultúrfejlődésnek menete is függ a pedagógiától, vagyis attól, vajon mit tüntetünk fel a következő nemzedék előtt értékesnek, s minő eszményeket feltétlenül megvalósítandó célnak. Ilyen értelemben a nevelés csinálja részben a történelmet." Államtitkár úr szerint Kornis gondolatainak jegyében a diákoknak be kell mutatnunk Magyarország győztes, gyarapodó szakaszainak történelmét. Kornis Gyulát egy helyi példaképnek nevezte, úgy fogalmazott, hogy "szimbóluma annak, ami a keresztény hit és a nemzeti büszkeség". Sok helyen tevékenykedett, sokfelé járt, tanított, sok elismerést szervezett. De a legfontosabb, hogy Vácról indult. Itt élt, járta az utcákat, fürdött a Dunában, itt mutatott be szentmisét a székesegyházban. Ezekkel a szavakkal próbálta meg közelebb hozni Rétvári Bence államtitkár úr Kornis Gyula alakját, majd buzdításul elsősorban az ifjú hallgatóságnak a következővel fejezte be beszédét: "Kornis Gyula szobrát magasra helyeztük. (...) Őrá fel kell nézni rá! (...) Arra nevelt, hogy legyetek büszkék a magyarságotokra, a kereszténységetekre, és a családotokra. Egyenes háttal, magatokat kihúzva, felemelt fejjel járjatok!"

Schmidt Mária Széchenyi-díjas történész asszony méltatta Kornis Gyulát és korát, aki "gondolkodó és gondolkodtató korban született", alkotó és tevékeny közéleti ember, "pezsgő elme" volt, a műveltséget és annak felelősségét egybetartozónak vélte. "Kornis egy idealista lehetett" - állapította meg a történész asszony. "Azt hiszem, úgy gondolta, tudása, műveltsége majd meg fogja őt védeni az ellenségei és ellenfeleivel szemben." Mégis csalódnia kellett, mint oly sokaknak a történelemben. De a bátorságot és a tisztességet mindig szem előtt tartotta - fűzte hozzá Schmidt Mária.

A szobrot a beszédek és a leleplezés után Varga Lajos segédpüspök úr szentelt vízzel meghintve megáldotta, így ezzel is megerősítette, hogy Kornis Gyula példa értékű keresztény - nemzeti - konzervatív szellemisége, élete álljon a szemünk előtt mintaként.