Gulyás Gergely: "A rombolás, amit a kommunizmus itt véghezvitt, kellő erővel motivál"

2021.11.03

Konstans in English.
Ez az interjúnk elérhető angolul is!

Nagyinterjú a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel kommunizmusról, gyermekkorról, járványról, munkáról a Konstanson.

Az interjú Gulyás Gergely pozitív koronavírustesztje előtt készült.

Gyakran ad interjút diákoldalnak?

Viszonylag ritka a megkeresés diákoldal részéről, ebből kifolyólag ritkán is fordul elő.

Akkor csapjunk is bele. A Lónyay Utcai Református Gimnáziumban tanult. Milyen szerepe volt az iskolának, illetve a családjának gyermekkorában, neveltetésében?

Jelentős szerepük volt. Konzervatív, a közéleti kérdések mindennapos megvitatását természetesnek tartó családban nőttem fel. Az iskolának, főleg a Lónyay Utcai Református Gimnáziumnak máig tartó baráti kapcsolataimat köszönhetem, hogy ugyanazokkal vagyok jóban, akikkel már akkor is összejártunk. A gimnázium egyébként akkor még nem a Lónyay utcában volt, mert amikor a kommunisták bezáratták, még az épületet is elvették. Az újrainduláskor, '93-ban még a VIII. kerületben, "kényszeralbérletben" kezdte meg működését, és az ezredfordulóra kapta vissza eredeti, Lónyay utcai épületét. Így eshetett meg tehát, hogy habár a Lónyay Utcai Református Gimnáziumba jártam, mégsem a Lónyay utcába mentem reggelente.

Már ilyenkor is politikusnak készült?

Nem, soha nem is volt ilyen célom. A jövőre vonatkozó terveim elég egyszerűek voltak: miután nagyapám és apám is ügyvéd volt, én is ügyvéd akartam lenni. Ezt sikerült is elérnem, 2004-ben végeztem a Pázmány jogi karán, és 26 évesen, már szakvizsga birtokában saját ügyvédi irodát nyitottam.

Apropó, karrier. 2010-től országgyűlési képviselő, 2014-től az Országgyűlés alelnöke, 2018-tól Miniszterelnökséget vezető miniszter. Vannak további tervei?

Habár az önéletrajzom alapján okkal lehet a valósággal ellentétes következtetést levonni, soha nem törekedtem egyetlenegy tisztségre sem. Kerülendő az álszentség látszatát, az ember azért dolgozik a közéletben, hogy a "köz"-ért tegyen, ehhez pedig felhatalmazás, hatáskör, ha úgy tetszik "pozíció" kell. Én azt mindig tudtam, hogy melyek azok a politikai tisztségek vagy feladatok, amelyek nem nekem valóak. Ezt mindenki elfogadta. Nagy örömmel végzem a mostani munkámat, szeretek a kormányban és azon belül is a Miniszterelnökségen dolgozni.

Mi motiválja a napi munkában? Gondolom, van szükség inspirációra, ez az operatív tisztség bizonyára sok időt és munkát kíván.

Minden munkához kell motiváció. Kormányon ezt a hajtóerőt könnyű megtalálni, mert két irányból is érkezik. A hátszelet az jelenti, hogy nagyon sok ember dolgozik a Miniszterelnökségen azért, hogy a saját területükön a legjobb eredményt érjék el és akkor járnak sikerrel, ha a kormány a megfogalmazott célokkal egyetért és támogatja is azokat. 

A másik - talán még fontosabb - motiváló erő, hogy van egy elképzelésünk az ország jövőjéről, és a maga területén a kormány minden tagja ennek szolgálatára szegődött. 

Ennek éppúgy része a radikális minimálbéremelés, mint a kettős állampolgárság, a falufejlesztési program, vagy mint az Operaház történeti rekonstrukciója. A közéleti szerepvállaláshoz jó értelemben vett elhivatottságra van szükség, ami azt jelenti, hogy azt szeretnénk, hogy ez az ország egy sikeres, összetartó ország, nemzet legyen, ami egyre több lehetőséget tud nyitni azoknak, akik magyarnak születnek bárhol a világon.

Sokan nem ismerik a Miniszterelnökség funkcióját. Milyen munka zajlik itt?

A kancellária az a szó, ami talán kifejezőbb, elődeimnél is ez volt a tisztség megnevezése. Kifejezi azt, hogy ez a miniszterelnök munkáját segítő szervezet, amely a minisztériumok közötti koordinációt látja el. Mondhatni, hogy egy hibrid minisztérium, hiszen a klasszikusnak vett kancelláriai feladatok mellett szaktárcaként is működünk: területi közigazgatás, Modern Városok Program, Magyar Falu Program, üldözött keresztyének segítése, európai uniós támogatási források.

A kulcs természetesen itt is az, hogy jó államtitkárok legyenek felelősek a szakterületekért. Szerintem sikerült megfelelő embereket találni, így talán miniszterre már nincs is szükség (nevet).

Hogyan zajlik egy kormányülés, milyen a hangulat?

A kormányülések műfaja nehezen meghatározható, de alapvetően kötetlen. Van egy napirend, de számszerűen a döntések nagyobbik részét a kormányülésen már nem vitatjuk meg. Ez azért van így, mert a kormány kabinetrendszerben működik. Van stratégiai, gazdasági, nemzetbiztonsági és nemzetpolitikai kabinet. Azokban az ügyekben, ahol ezek a kabinetek döntenek, a kormány csak jóváhagyja ezeket. A kabinetdöntéseknek 90%-ából kormánydöntés lesz.

Természetesen vannak olyan nagy ügyek is, amelyeknek társadalmi, politikai hatása, vagy költségvetési jelentősége komolyabb, ezek azok a napirendi pontok, amelyeket hosszan, átfogóan - ha szükséges, akár meghívottakat is bevonva - tárgyal a kormány. Általában szerdánként ülésezünk, akkor szinte egész nap. 

Hogyan készül a Kormányinfókra?

Különösebb felkészülést a Kormányinfó nem igényel, egészen egyszerűen azért, mert az ott felmerülő ügyekben nekem a kormányzati munkából adódóan vannak ismereteim. Azt szoktuk szűk körben egyeztetni, hogy melyek a legfontosabb kiemelésre érdemes témakörök.

Milyen eredményre a legbüszkébb az elmúlt időszakban?

2010-től kezdődően talán az alkotmányozásra vagyok a legbüszkébb. Nagy megtiszteltetés, hogy részt vehettem ebben a munkában. Egy a közjog iránt érdeklődő jogásznak hatalmas lehetőség, ha akkor parlamenti képviselő, amikor reális az esélye annak, hogy a parlament alkotmányt fogad el. Kétségkívül, azóta eltelt tíz év, de ha egy dolgot kellene kiemelni, akkor ez lenne az.

Mi az, amelyben a legtöbbet lehetne fejleszteni?

Egy ország és különösen egy nemzet fejlődése vég nélküli. Kezdete van, de azért dolgozunk, hogy vége soha ne legyen. Hogy ne csak megmaradjunk, de meg is erősödjünk. Aktuálisan is sok olyan terület van, ahol sokat lehetne még fejlődnünk. Tény, hogy sokat léptünk előre az életszínvonal és a bérszínvonal terén is, bár még mindig van lemaradásunk Nyugat-Európához képest. 

Azt kell célként kitűzzük, hogy Közép-Európa, ezen belül Magyarország legyen ne csupán a legbiztonságosabb és a legélhetőbb ország, de a tisztességesen dolgozók számára a leggazdagabb ország is. 

Ez önmagában is olyan cél, amely 10 éves programnak is tekinthető.

Nemrég volt az október 23-i nemzeti ünnep. Korábban pont miniszter úr nyújtotta be a parlamentnek a "Lex Biszku" nevű, a kommunista rendszer bűnöseinek elítéléséről szóló törvényt. Miért nyújtotta ezt akkor be, mik az eredmények?

Az akkori parlamenti vitában is azt mondtam, hogy egy megkésett igazságtétel is jobb, mint annak elmaradása. Valójában 2011-ben a rendszerváltoztatás egyik komoly morális adósságát törlesztettük. A rendszerváltásnál volt egy korlátozott kárpótlás: szerény járadékhoz is juthattak azok, akik ártatlanul szenvedtek börtönt vagy kényszermunkatábort a kommunizmus idején. Sajnálatos módon azonban azoknak a kommunistáknak, akiknek a kezéhez vér tapadt, nem kellett bíróság előtt felelniük tetteikért.'90-ben ugyanennek a törvénynek még lett volna gyakorlati jelentősége, hiszen még itt éltek azok, akik akár az 1946 utáni, akár a forradalmat követő kivégezésekért voltak felelősek, de a biológia törvényszerűségeiből adódóan 2010 után ennek a jelentősége már kevésbé gyakorlati és inkább szimbolikus volt. Az mindenképpen üdvözlendő, hogy a törvényjavaslat elfogadása után Biszku Bélával szemben  indult büntetőeljárás.

Ez már történelem ugyan, de a rendszerváltás utáni első kormány, az Antall-kormány beterjesztett egy ehhez hasonló javaslatot, ez a Zétényi-Takács-féle törvény néven híresült el, de az akkori köztársasági elnök, Göncz Árpád és az Alkotmánybíróság együttes erővel, eléggé el nem ítélhető módon megakadályozta, hogy a javaslatból törvény is legyen.

A Lex Biszku elfogadásával azt mondtuk ki, amit már elsősorban éppen az Alkotmánybíróságnak korábban is ki kellett volna mondani, hogy az állam 1990-ig, tehát a diktatúra időszakában nem volt abban a helyzetben, hogy üldözze a kommunisták által elkövetett bűncselekményeket, mert maga is részese volt ezeknek, 

ezért az elévülés nyugodott - ahogyan azt már a római jog is ismerte. Ezt mondtuk ki két évtizeddel később, és bár Biszku Béla esetében ez még vezetett büntetőeljáráshoz, de azt a hatást már nem érte el, amelyet korábban elérhetett volna.

Annak ellenére viselte szívén ezt az ügyet, hogy alig élt a diktatúra időszakában. Miért volt ennyire fontos Önnek a bűnösök felelősségre vonása?

A fiatal korom ellenére nekem számtalan politikai élményem van a rendszerváltoztatás időszakából. Édesapám 6 évesen elvitt a nagy Erdély-tüntetésre. Az már tudatra ébredésemmel egyidejűleg tiszta volt, hogy a kommunisták gonoszak, és a velük szemben állók a jók - vagy legalábbis a jókat csak köztük érdemes keresni. Ez egy olyan igazság, amelyet azóta újból és újból beigazolódni látok. Hála a Jóistennek, nekem nem kellett évtizedeken át diktatúrában élni, de az a rombolás, amit a kommunizmus ebben az országban véghezvitt, hogy nekünk még kommunistából is a legalja jutott, az kellő erővel motivált akár ebben az esetben is. 

☕ Személyesen

Kedvenc film?
Sok van. Attól is függ, hogy milyen: a Tizedes és a többiek, ha magyar, ha külföldi, akkor Dajkamesék hölgyeknek – mindenkinek szeretettel ajánlom.
Fradi vagy Újpest?
Fradi.
Kedvenc étel?
Negatívat is lehet mondani? Savanyú tojáslevesen és krumplis tésztán kívül bármit szívesen fogyasztok.
Hobbik?
Régen szinte csak fociztam. Ma már kevés ilyen alkalom adódik, általában, ha tehetem, futok. Olvasni is szeretek.
Kedvenc könyv?
Nehéz egyet kiemelni, de hogy megfeleljek a kérdésnek: Sienkiewicz Quo Vadis?
Kedvenc magyar népmese?
Mesék Mátyás királyról.

Kicsit vissza a jelenbe: tavaly ilyentájt kezdtek érkezni az első hírek a lezárásokról, november elsejével már néhány szigorítás idén is érvénybe lépett. Kell-e a tavalyihoz hasonló bejelentésekre (iskolák digitális tanrendre állása stb.) számítanunk?

Az Operatív Törzs és a kormány folyamatosan figyelemmel kíséri a járványügyi helyzetet, és amennyiben indokolt, meghozza a szükséges döntéseket. Az ország lezárása, leállása nem áll szándékunkban, egészen egyszerűen azért, mert van eszközünk a vírus ellen, ami az oltás. 

Ez a leghatékonyabb megoldás, segítségével elkerülhetővé válik a súlyos lefolyású megbetegedés. 

A célunk tehát az, hogy minél többen vegyék fel a vakcinát.

Sokan, sokféle módon értékelték már a járványkezelést. Mi az Ön személyes véleménye?

Miután én is a kormány tagja vagyok, teljesen objektív választ nem tudok adni, de az tényszerűen látszik, hogy Magyarországon beteg nem maradt ellátatlanul. Hazánk tudott a leggyorsabban oltani Európában, ami emberéletek ezreit mentette meg. Annak is nagy a jelentősége, hogy idén Magyarország gazdasági növekedése a legmagasabb lesz 1990 óta, tehát sikerült újraindítani a gazdaságot. Ami pedig a legfontosabb, hogy - amikor ország-világ leállt - sikerült megakadályozni a tömeges munkanélküliséget, be tudtuk tartani azt az ígéretet, hogy annyi munkahelyet hozunk létre, amennyit a vírus tönkretett.

Kiemelt kép: Izsák Gábor/Konstans

EZEKET IS AJÁNLJUK!

A világ érdekes. Kövesd a Konstans oldalát a Facebookon is!

Közzétette: Konstans – 2021. szeptember 1., szerda

Tetszett? Támogasd a diákújságírást megosztással vagy feliratkozással!