Halottak napja, Mindenszentek, Halloween? - segítünk eligazodni!

2020.10.31

Egymást érik a hétvégén a jeles alkalmak, tisztázzuk, hogy mi micsoda.

Mindenszentek - közel 2 évezrede

Mindenszentek (latinul: festum omnium sanctorum) a katolikus egyházban az összes üdvözült lélek emléknapja, a protestantizmus az elhunytakról emlékezik meg ilyenkor. Az ezt követő halottak napja fokozatosan vált egyházi ünnepből az elhunytakról való általános megemlékezéssé.

A 4. században mindenszentek ünnepét a pünkösd utáni első vasárnap ülték meg, és az ortodox keresztény egyház ma is ekkor tartja.

A kezdetben az összes keresztény vértanúra, később "minden tökéletes igazra" emlékező ünnep a 8. században tevődött át november 1-jére, egy kelta ünnep időpontjára.

Jámbor Lajos frank császár 835-ben IV. Gergely pápa engedélyével már hivatalosan is elismerte az új ünnepet, így ettől kezdve a mindenszentek az egész katolikus kereszténység ünnepe lett.

Általános szokás, hogy mindenszentek napján rendbe teszik és virággal díszítik a sírokat, amelyeken gyertyát gyújtanak a halottak üdvéért. A gyertya fénye az örök világosságot jelképezi, a katolikus egyház szertartása szerint a "temetők nagy keresztjénél" ma is elimádkozzák a Mindenszentek Litániáját, és megáldják az új síremlékeket. Magyarország egyes vidékein harangoztattak a család halottaiért, máshol ételt ajándékoztak a szegényeknek.

Halottak napja: vajon csak gyenge másolat?

A november 2-i halottak napja jóval későbbi eredetű: Szent Odiló clunyi apát 998-ban vezette be emléknapul a Cluny apátság alá tartozó minden bencésházban. Hamarosan a bencés renden kívül is megülték, és a 14. század elejétől a katolikus egyház egésze átvette.

A halottakról, elhunyt szeretteinkről való megemlékezés, az értük való közbenjárás a purgatórium (tisztítóhely) katolikus hittételén alapul. Azoknak, akik Isten kegyelmében hunytak el, de törlesztendő bűn- és büntetésteher van még lelkükön, Isten színe előtt meg kell tisztulniuk. Lelkileg nagy vigasztalás a hátramaradottaknak, hogy tehetnek valamit elköltözött szeretteikért imával, vezekléssel, szentmisével. A halottak napi gyászmisék az örök életről és a feltámadásról szólnak.

E napon gyertyákat, mécseseket gyújtunk elhunyt szeretteink emlékére. A szokáshoz kapcsolódó némely népi hiedelem szerint ennek az a célja, hogy a világosban a "véletlenül kiszabadult lelkecskék" újra visszataláljanak a maguk sírjába, ne kísértsenek, ne nyugtalanítsák az élőket.

Azért kell megszépíteni ilyenkor a sírokat, hogy a halottak szívesen maradjanak lakhelyükben, a bukovinai magyarok még ennivalót is vittek a temetőbe.

Aki ezeken a napokon nem tud kimenni a temetőbe, az otthon gyújt gyertyát, néhol úgy tartották, hogy akié a családban a legelőször leég, az hal meg leghamarabb.

A halloween kifejezéssel először a 16. századi ír, ­walesi és skót közösségekben találkozhatunk. Az ünnep lényegi eleme az élők és
az elhunytak világának a találkozása és a holtak lelkeitől való félelem. Ide vezethetők vissza az ijesztő maszkokkal, jelmezekkel és töklámpással felszerelkezett figurák, akik így próbálják távol tartani a portájukról a bolyongó lelkeket. A halloween mai formája azonban nem Nagy-Britanniából, hanem már az Egyesült Államokból áramlott be Európába. A szigetország lakói a 19. században nagy számban vándoroltak ki az új világba, ahová szokásaikat is magukkal vitték. A 20. század elején a halloweent felkapta a tömegkultúra.

Csokit vagy csalunk, avagy a Halloween

A halloween kifejezéssel először a 16. századi ír, ­walesi és skót közösségekben találkozhatunk. Az ünnep lényegi eleme az élők és
az elhunytak világának a találkozása és a holtak lelkeitől való félelem. Ide vezethetők vissza az ijesztő maszkokkal, jelmezekkel és töklámpással felszerelkezett figurák, akik így próbálják távol tartani a portájukról a bolyongó lelkeket. A halloween mai formája azonban nem Nagy-Britanniából, hanem már az Egyesült Államokból áramlott be Európába. A szigetország lakói a 19. században nagy számban vándoroltak ki az új világba, ahová szokásaikat is magukkal vitték. A 20. század elején a halloweent felkapta a tömegkultúra.

Először a képregényekben, aztán a rádióban, majd a televízióban és a moziban is megjelentek a halloween jelképei. A vidám, jelmezes parti korábban egyáltalán nem volt része a halloweennek. Később társult a gyerekek csínytevő, adomány- vagy édességgyűjtő körútjához a felnőttek részéről az egész estés buli. A töklámpás, angolul jack-o'-lantern  viszont régi eleme. Eredetileg karórépából vagy marharépából készítették. A hozzáfűződő ír legenda szerint Jack, a kovács csapdába csalta az ördögöt, és elkerülte, hogy a pokolba jusson. Halála napján viszont nem engedték be a mennyországba se, mert bűnös életet élt, így a menny és pokol között ragadt. Az ördög megsajnálta, és adott neki egy darab örökké izzó parazsat, amit Jack egy karórépából, amerikai hagyomány szerint tökből készített lámpásba tett. Ezzel a lámpással világítva keres a mai napig lelkének megnyugvást.

Forrás: boon.hu, 

EZEKET IS AJÁNLJUK!

A világ érdekes. Kövesd a Konstans oldalát a Facebookon is!

Közzétette: Konstans – 2021. szeptember 1., szerda

Tetszett? Támogasd a diákújságírást megosztással vagy feliratkozással!