"Az Ipoly partján egy város népe bátran harcba szállt"

2022.01.29

103 éve tört ki a balassagyarmati felkelés, a 20. század viharos évtizedeinek egyik büszkeségre okot adó eseménye.

103 éve történt, hogy a cseh csapatok megszállták a Felvidéket. Az I. Világháború után a Kisantant Magyarországot nagy erőkkel próbálta bekebelezni. A cseh erők a nógrádi területeket célozták meg, de "az Ipoly partján egy város népe bátran harcba szállt". Balassagyarmat népe.

A kezdet

Az I. világháború végéhez érkeztünk. Az őszirózsás forradalomban a konzervatív miniszterelnöktől, Tisza Istvántól átvette a hatalmat a szocialista Károlyi Mihály. Kihasználta a katonák hazaszökését (nem jellemző, de volt rá példa), a lakosság terheltségét és élelemhiányát. Károlyit a forradalmárok fenyegetése miatt József főherceg (IV. Károly magyarországi képviselője) miniszterelnökké nevezte ki, Károlyi kormánya pedig kikiáltotta a köztársaságot. 

A kormány igyekezett az Antant (Nagy-Britannia, Franciaország, USA) követeléseit teljesíteni. Belgrádban aláírt egy fegyverszünetet, melyben voltaképp zöld utat adott a környékbeli országoknak, hogy elfoglalják Magyarország egyes területeit (ekkoriban Magyarország hivatalosan is 325.000 volt). A románok és a szerbek mellett a csehek is elindultak az ország központja felé, a Felvidéken keresztül. 

1919. január 29.

Balassagyarmatot ugyanúgy szándékozták elfoglalni, mint a többi felvidéki nagyvárost. Először a laktanyát, a vasútállomást és a postát vonták ellenőrzés alá, ahol az invázióban részt vevők megpihentek a továbbmenetel előtt. 

De kezdjük az elején. Amikor még csak készülődtek az Ipoly túlpartján, a városvezetés jelezte a megyei elöljáróknak, hogy itt bizony "bajok lesznek". A fenyegetésről érkező információkat a megye vezetése félvállról vette, így a balassagyarmatiak maguk szervezték meg az ellenállást. 

Az ellenállás vezetője Vizy Zsigmond százados volt, ő szervezte a palóc dandárt (a székely hadosztály mintájára). Minden polgár magyar zászlót tűzött ki az ablakába. Kimondták, hogy nem kérnek a vörös gróf (Károlyi) haderő-csökkentéséből. 

A csehek megkezdték a bevonulást, de taps helyett mást kaptak: magyar szuronyokat. 

Károlyi embere, Rákóczi István a helyzetet békítő beszédekkel próbálta enyhíteni, a helyieket viszont nem győzte meg. A csehek első támadását sikerrel verte vissza a gyorsan összeszerveződőtt védelem (1919. 01. 15.). Károlyi ekkorra megtiltotta a demarkációs vonalon (ami az Ipoly volt) átlépő csehek ellen irányuló bárminemű támadást (az Antanttal ugyanis úgy szerződött a gróf, hogy a cseh légió az Ipolyig megszállhatja a Felvidéket. Ez volt a Vyx-jegyzék.) 

Károlyi emellett próbált tárgyalni is a csehszlovákokkal, akiket nem izgatott ez a nagylelkűség. Ezért nem vártak ki, rövidesen újra próbálkoztak és bevették Balassagyarmatot. Zsupánnak (helytartónak) a magyarul beszélő dr. Blazovszky Lajost nevezték ki, aki felesküdött a csehszlovák törvényekre. A lakosság fegyverzetét be akarta vonni, de sokan a padlásra, pincébe rejtették azokat. A basáskodó zsupán cseh nyelvű vasúti táblát helyezett ki az állomásra és egy cseh állomásfőnököt nevezett ki, a vasutasokat pedig a cseh nyelv tanulására kötelezte. Az ellenszegülőket nyilvánosan megbotoztatta. 

A városiak titokban szervezkedtek a várostól nem messze Magyarnádorban állomásozó honvédekkel (akik egyébként balassagyarmatiak voltak és segítettek is a csehszlovákok első visszaverésében), akik a fent említett Vizy Zsigmond vezetésével hajnalban meg is indultak a város felé. A százados riasztotta a többi honvédet is, akik a közelben állomásoztak (leszerelve). A városiak is elővették az elrejtett fegyvereket, akinek nem volt lőfegyvere, az kaszát ragadott, de több vasutas vasúti váltókarokkal szerelkezett fel. A kinti honvédeket a helyiek hozzáállása bátorította és együtt azonnal megtámadták a cseh megszállókat. 

A városszerte járőrőző légiósok azonnal a laktanyába menekültek. Először megadást színleltek, de aztán tüzet nyitottak a magyar honvédekre. A katonák visszavonultak. Eközben a nem messze található gimnáziumból a diákok és a tanárok is lövéseket adtak le a laktanyára, ami elég volt arra, hogy ne jöjjön ki onnan senki. Délutánra visszajöttek a magyar katonák is, szuronyos puska mellett géppuskákkal is felfegyverkezve (a géppuskákkal nem lehetett támadni, mert lábakon álltak, a II. világháborúban látható gépfegyverek ekkor még nem voltak használatban). A laktanya megsorozása után a magyarok támadást intéztek, amit a csehek nem bírtak visszaverni, így megadták magukat. Alig százan élték túl. 

Balassagyarmat népe felszabadította városát.

Visszhang

A csehszlovák légiósok természetesen nemcsak Balassagyarmatra támadtak rá az Ipoly bal partján. Drégelypalánktól Ipolytarnócig támadták a vonalat. A falvak, városok lakói a balassagyarmati példa szerint e helyeken is felléptek az elrejtett puskák és a kaszák segítségével, továbbá az ország leszerelt honvédei is jöttek az Ipoly partjára segíteni, így több kisebb településen is visszaverték a betolakodókat. Masaryk és társai letettek az Ipolyon túli területekről. Az egyik honvéd, Czakó Balázs halálos ágyán utolsó erejével a szüleinek üzente: "Tessék tudatni szüleimmel, hogy őket nagyon szerettem, de az édes magyar hazámat még jobban szerettem.

2005-ben a város megkapta hivatalosan a Civitas Fortissima címet, ami a város címerében is szerepel.

Balassagyarmat esete bebizonyította, hogyha a honvédeket nem szerelik le, akár az ezeréves határ mentén is kett volna esély a megszállók részleges visszaverésére. Spekulálva ugyan, de talán Trianonnál sem lett volna ennyire nagy az elcsatolás mértéke, ha más területek is olyan bátor kiállással álltak volna ki, mint az ipolyiak.

"Civil, vasutas, katona
Maroknyi lelkes hada
Bátran küzdött, s vérrel írta:
Civitas Fortissima!"

#hírszerző #történelem

EZEKET IS AJÁNLJUK!

Nem kérdés, hogy hol az igazság: Böjte Csaba atya az elmúlt évtizedekben a Kárpát-medence, talán az egész kontinens egyik leghitelesebb emberévé vált. Nem Facebook-posztokkal, nem sírással, panaszkodással és másokra mutogatással, hanem alázatos, szeretetteljes, odaadó munkával.

Tetszett? Támogasd a diákújságírást megosztással vagy feliratkozással!