A bazilika, melynek felépítéséhez négy hercegprímás kellett

2021.10.17

Nemrégiben egy kiránduláson vehettem részt Esztergomba, ezt követően kezdett el foglalkoztatni a bazilika története.

Az esztergomi várhegyen a középkortól hét templomot ismerünk. Ebben a cikkben sorra vesszük a történelem folyamán itt felépült templomokat, majd bemutatjuk, hogyan épült fel a székesegyház, melyet ma is láthatunk.

Megközelítően a mai bazilika helyén feküdt a Szent Adalbert-székesegyház, amely az 1010 körüli években már állt. Ettől északra, a mai bazilika északi tornya mellett helyezkedett el a Szent István templom, melyet Géza fejedelem építtetett, s időrendileg az első templom volt ezen a helyen, 

amelyről az ősrégi hagyomány azt mondja, hogy a mellette fekvő, kápolnává átalakított szobában született Vajk, a későbbi Szent István király.

A harmadik templom az árpád-házi királyi palotában feltárt körkápolna volt, melynek védőszentjét nem ismerjük. Egy 1284-es levél tesz említést az esztergomi vár fokán álló Szent Vid-kápolnáról (ez a negyedik templom), melynek maradványait a közelmúltban találták meg. Ötödik középkori eredetű templomunk szintén az árpád-házi királyi palotában található,ez III. Béla várkápolnája. Ez a palotakápolna egyike azon építészeti emlékeinknek, ahol a legkorábban jelenik meg a gótika, emiatt középkori építészetünk kiemelkedő emléke. Hatodik pedig a hazai reneszánsz építészet kiemelkedő műremeke, a Bakócz- kápolna, mely a XVI. században épült, majd 1823-as áthelyezése óta a bazilika oldalkápolnája.

💬 Tudtad? Hamarosan érkezik a Konstans második interjúfilme!

A székesegyház

Az újkorban csupán egy templomot emeltek a Várhegyen, de ez a templom méreteiben messze felülmúlja az eddig említetteket, egyszersmind magában hordozza az eddig említett egyházak szellemi örökségét, ez a

Nagyboldogasszony és Szent Adalbert Főszékesegyház, vagy ahogy a köztudatban ismerik, az Esztergomi Bazilika.

A középkori templom helyén 1822 és1869 között négy hercegprímás építtette fel a klasszicista stílusú bazilikát Kühnel Pál, Packh János, majd Hild József tervei szerint.

Nagy templom, nagy tervek

A XIX. század első felének legnagyobb egyházi építkezése az esztergomi székesegyház volt. Rudnay Sándor hercegprímás 1820-ban kezdett építészt keresni az új székesegyház terveinek elkészítéséhez. Először Ludwig von Remyt, a bécsi Udvari Építészeti Kancellária igazgatóját kérte fel a tervek elkészítésére, de vele párhuzamosan a Remy mellett dolgozó fiatal Kühnel Pál is kidolgozta a saját elgondolását - végül az ő tervei mellett döntött a hercegprímás. Kühnel Rudnay utasításainak engedelmeskedve az esztergomi várdombra hatalmas épületegyüttest, valóságos magyar Vatikánt tervezett. Sajnos ebből a nagyszabású tervből csak a székesegyház és a kanonokházak egy része valósult meg. A bazilika építésének munkálatait 1831-ig, a megrendelő Rudnay prímás haláláig folytatta. Amikor Rudnay 1831-ben meghalt, az épület fő falai, a leendő kupolát tartó négy óriási pillér és az azokat összekötő boltozatok már álltak, a szentély boltozása folyamatban volt.

A tervek egy magyar Vatikánt tűztek ki célul | Fotó: Építészfórum
A tervek egy magyar Vatikánt tűztek ki célul | Fotó: Építészfórum

Az építkezés csak 8 év elteltével, Kopácsy József veszprémi püspök esztergomi érsekké történő kinevezése után folytatódott. Ekkor azonban újabb akadály merült fel: az építkezés legjobb ismerőjét és vezetőjét, Packh Jánost (Rudnay unokaöccsét) otthonában meggyilkolták, és így a munka újra gazdátlan maradt. Kopácsy prímás ekkor Hild Józsefet bízta meg a munka további vezetésével. Hild a kupolát vasszerkezettel építette meg, ami Magyarországon akkor még újdonságnak számított, valamint megemelte és oszlopokkal fogta körbe a kupoladobot. Célja az volt, hogy 

fokozza a templom monumentalitását, és elérje, hogy már messziről is minél nagyobb hatást gyakoroljon a szemlélőre. 

Az építkezés töretlen ütemben folyt Kopácsy prímás 1847 őszén bekövetkezett haláláig. Ekkor az épület be volt boltozva és a kereszt is felkerült már a kupola csúcsára.Két évnyi szünet után Scitovszky János, az új hercegprímás nagy erővel folytatta a munkát.

A bazilika építése közben | Fotó: studhist.blog.hu
A bazilika építése közben | Fotó: studhist.blog.hu

Évtizedek építkezése

Amikor 1856. augusztus 31-én Ferenc József jelenlétében, Liszt Ferenc ez alkalomra komponált Esztergomi miséjével megtörtént az ünnepélyes felszentelés, a templom még korántsem volt készen: hiányzott még a főhomlokzat oszlopos előcsarnoka, és a déli oldaltorony is befejezetlenül állt. Csak 1862-ben fogtak hozzá az előcsarnok megépítéséhez, amit elég hamar be is fejeztek, de a templombelső kialakítása belenyúlik a XIX. század utolsó harmadába. Scitovszky halála után (1866) nem lehetett sokáig halasztani az új prímás kinevezését, mert küszöbön állt a kiegyezést követő koronázás, melyet az ország prímásának kellett végeznie. 1867 elején Simor János győri püspök lett az új hercegprímás. Két év alatt befejezte a hatalmas bazilika építését. 1869. november 1-jén helyezték el a zárókövet. Simor szinte újjáépítette, belsőleg sokban finomította székesegyházát, ebben a munkában legfőbb támasza Lippert József építész volt.

Az esztergomi székesegyház - építészeinek eltérő elképzelései ellenére is - monumentálisan egyszerű, szép, harmonikus és összefogott alkotás, egyszóval igazi klasszicista remekmű. 2019 óta tart időszerű felújítása, mely jó ütemben halad, a tervek szerint a 13 milliárd forintos fejlesztés 2023-ban érhet célba.

A felújítás 2019-ben kezdődött | Fotó: Layher/Magyar Kurír
A felújítás 2019-ben kezdődött | Fotó: Layher/Magyar Kurír

Kiemelt kép: Konstans grafika

EZEKET IS AJÁNLJUK!

A világ érdekes. Kövesd a Konstans oldalát a Facebookon is!

Közzétette: Konstans – 2021. szeptember 1., szerda

Tetszett? Támogasd a diákújságírást megosztással vagy feliratkozással!