Grafikonszemle: így ért véget a vírus harmadik hulláma Magyarországon

2021.05.22

Talán nem is lehet eredményt hirdetni, hiszen közel 30.000 honfitársunk halt meg a fertőzés következtében, de az adatok mára megmutatták: a harmadik hullám lecsengett.

A koronavírus harmadik hulláma január közepén indult el, amikor az ország már több, mint másfél hónapja volt szigorú lezárások alatt. Az iskolák bezárva, kijárási tilalom: semmi nem változott, viszont a második hullám után csak két hetet hagyott pihenésre a COVID-19. 

Február elején az adatok romlani kezdtek, amelynek oka a kutatók szerint a brit vírusvariáns megjelenése és elterjedése volt. Mint ismeretes, ez a vírusváltozat sokkal erőteljesebben, gyorsabban fertőz és az ötven-hatvan éves korosztályra is komoly veszélyt jelent. További fontos ok lehetett, hogy az ország átoltottsága alacsony volt. A beadott vakcinákban az EU-s átlagot képviselte Magyarország, az orvosok oltása után csak lassacskán indulhatott a veszélyeztetett korosztály vakcinázása. 

Látható tehát, hogy a koronavírus a "lehető legjobb" helyzetben, enyhülő fegyelem, kevés vakcina idején támadt, ami meg is látszott az adatokon. 

Márciusra olyannyira megromlott a helyzet, hogy az iskolákból visszahívták az alsóbb osztályokat, bezárt minden vendéglátóhely, az óvodák - hasonlóan, mint egy évvel korábban. Az intézkedések ereje viszont csak több héttel később látszott meg az adatokban, áprilisban tetőzött a járvány. Április 13-án, 272 974 aktív fertőzöttel érte el csúcspontját a harmadik hullám, azután előbb lassabb, majd április 26-tól egyre nagyobb léptékű csökkenés indult meg. A legtöbb új esetet egyébként március 26-án regisztrálták: akkor egy nap alatt mintegy 12 ezren fertőződtek meg igazoltan a vírussal. 

Fontos szót ejteni az elhunytak számáról is: a legtöbb honfitársunkat április hetedikén veszítettük el: 311 család hozzátartozói gyászoltak azon a napon. Magyarország halálozási statisztikája a számok nyelvén nagyon rossznak látszik, ennek okairól Győrfi Pál is nyilatkozott a Konstansnak. Mint fogalmazott, 

"A halálozások adatainak összehasonlításakor fontos lenne figyelembe venni, hogy az almát tényleg almával hasonlítunk-e össze."

Több olyan elemzés is napvilágra került ugyanis, miszerint az egyes országok máshogyan diagnosztizálják az elhunytakat. Magyarország ebből a szempontból a "szigorú" protokollú országok közé tartozik: mindenki beleszámít a napi adatokba, aki pozitív teszttel vesztette életét - akár autóbalesetben. Erről az Indexnek írt a Központi Statisztikai Hivatal alelnöke is, a publicisztikát itt lehet elolvasni.

A halálozások száma a már említett csúcs után - párhuzamosan, bár kissé lemaradva az új fertőzöttek számának adataitól - csökkenni kezdett. Május eleje óta a hétnapos csúszóátlagok szerint is kevesebben halnak meg, mint százan, sőt, az elmúlt héten már a bűvös ötvenes szám környékére ért a napi számláló. 

Természetesen ezeket a heteket nagyon nehéz száraz számokkal összegezni, hiszen minden egyes elvesztett élet pótolhatatlan, az ország, sőt, Európa legtöbb családja elszenvedett valamilyen veszteséget. 

A kórházban ápoltak és lélegeztetőgépen kezelt betegek száma is csökkenésnek indult a fertőzöttek számának kisebbedésével. A hullám csúcsán több, mint 12 ezren feküdtek az ország kórházaiban, több tízezer orvos és ápoló megfeszített munkájának köszönhető, hogy az egészségügy bírta a terhelést és nem omlott össze - erre meglett volna az esély, látva akár a portugál, akár a szlovák ellátórendszerek összeomlását. 

De térjünk vissza a kezdőponthoz: megnyerte-e Magyarország a vírussal szemben a harmadik hullámot? Ha a környező országokra tekintünk, igen. 

Magyarország átoltottságáról rendszeresen adunk hírt a Konstanson is, vagy a mai napon lett meg az ötmilliomodik beoltott. Nem vitás, hogy az oltások előrehaladta törte le végleg a harmadik, eddig legkegyetlenebb fellángolást.  

Így mindenkinek, aki beoltatta már magát, most köszönettel tartozunk, hiszen - ahogyan azt már rengetegen elmondták, néha talán túl sokszor is - minden beoltott emberrel közelebb kerülünk a szabadsághoz. 

A tartós nyugalomhoz a vírus reprodukciós rátáját, az úgynevezett "R" számot kell 1 alatt tartani, ekkor egy beteg kevesebb mint egy embert fertőz meg átlagosan, így a vírus terjedése lassul. Ezt sikerült elérni a tavaly nyári időszakban, illetve néhány hétig idén januárban is. Több hete egy alatt, 0,6 környékén áll ez a fontos számláló, a feladatunk az, hogy a nyitásokkal párhuzamosan, akár oltással, akár beltéri maszkviseléssel, de tartósan itt tartsuk az R-számot. Ez a garancia arra, hogy ne kelljen többé korlátozások között élnünk. 

Kiemelt kép: Illusztratív grafika

EZEKET IS AJÁNLJUK!

A világ érdekes. Kövesd a Konstans oldalát a Facebookon is!

Közzétette: Konstans – 2021. szeptember 1., szerda

Tetszett? Támogasd a diákújságírást megosztással vagy feliratkozással!