Anyák Napja: a történelem híres édesanyái

2022.05.01

Híres édesanyák, akiknek nem volt egyszerű élete, azonban kitűnően megállták a helyüket a történelem viharos időszakaiban. Anyáknapi válogatás.

Szilágyi Erzsébet

Hunyadi Mátyás, a későbbi Mátyás király édesanyja volt. Férje, Hunyadi János halála után idősebbik fiát, Lászlót a király (V. László) lefejeztette, Mátyást pedig Bécsben bebörtönözték. Férje távollétében az ország legnagyobb méretű uradalmát igazgatta, de Hunyadi halálát követően politikai érzékéről is számot adhatott. Bár idősebb fiát nem tudta megóvni a hóhér pallosától, nagy érdeme volt abban, hogy fiatalabbik gyermekéből király vált. Időskorában sem kellett félteni: ha kellett, királynékkal kelt birokra, majd felnevelte fia törvénytelen gyermekét. 

Szűz Mária

Jézus Krisztus édesanyja és Szent József jegyese volt. Egyszer megjelent neki Gábriel arkangyal és közölte vele az örömhírt: nemsokára fia születik, akit Jézusnak fognak nevezni és ő váltja majd meg a világot. Jegyese, József eleinte úgy döntött, titokban elbocsátja, hiszen jegyese várandós, viszont neki is megjelent az Úr angyala. A császár népszámlálást rendelt el és ezért Betlehembe kellett menniük, József szülővárosba. Szállást sehol nem kaptak, így a gyermek egy istállóban született. Az újszövetségben legközelebb Jézus bemutatásakor, majd tizenkét éves korában (mikor ott maradt a templomban tanítani), majd a kánai menyegzőn találkozhatunk Máriával. Mária Jézust egész életén keresztül követi, egészen a keresztig kíséri a fiát.

Sokat elmond Máriáról a népek közötti tisztelet, mely a világtörténelem során irányult feléje. Egyiptomban már a 3. században is feljegyeztek a Szent Szűzhöz szóló imát. 

Zrínyi Ilona

II. Rákóczi Ferenc édesanyja, a munkácsi vár hősies védelmezője. 1666-ban hozzáment I. Rákóczi Ferenchez, három gyermekük született, György, Julianna és Ferenc, György azonban még csecsemő korában meghalt. Nem sokkal Ferenc születése után viszont férje hunyt el. Az özvegy 1682-ben ment feleségül Thököly Imréhez. Bécs sikertelen ostroma után sorra állandó visszavonulásra kényszerültek a szabadságharcban, végül a császári csapatok elkezdték ostromolni utolsó erősségüket, Munkácsot. 

Zrínyi Ilona élete valóságos regény, a nélkülözéseket bátran, méltósággal tűrte, kora legnagyszerűbb asszonya volt. XIV. Lajos szerint Európa legbátrabb asszonya, amire azzal szolgált rá, hogy csaknem három évig védte az ostrom alatt álló Munkács várát. 

Boldog Gizella királyné

Bajor hercegnő, Szent István felesége és Szent Imre herceg édesanyja. Az első magyar királyné férjével egyetemben a katolikus egyház támogatója. Két fia született Ottó és Imre, azonban Otto nem érte meg a felnőttkort, sőt egy vadászbaleset során a másik fia, Imre elhunyt. 1911-ben avatták boldoggá.

Árpádházi Szent Erzsébet

II. András lánya, IV. Béla testvére és három gyermek édesanyja volt. Négy évesen Wartburgba került, majd a tartománygróf fia, Lajos felesége lett, ám 1227-ben Lajos pestisben meghalt. Ura öccsei nagyon szigorúan bántak vele, így titokban elhagyta Wartburgot, végül Eckbert bambergi püspök fogadta be és Erzsébet újraházasodását javasolta, viszont Erzsébet ezt ellenezte. 1235-ban IX. Gergely pápa avatta szentté.

Szent Rita

1381-ben született Roccaporena-ban. Hamar férjhez adták egy erőszakos, hozzá nem illő emberhez. Azzal a feltétellel, hogy templomba járhasson, eltűrte a sértéseket, bántásokat. Végül férje is megtért. Azonban férjét megölték, a fiai pedig bosszút esküdtek. Egy évvel később két fia is elhunyt, azt viszont nem tudni, hogy milyen okból. Végül belépett a Mária Magdolna Ágoston rendi szerzetes-közösségbe. A legenda szerint egyszer, amikor imádkozott ,Jézus töviskoronájából egy tövis fúródott a homlokába, a seb elmérgesedett, így életét innentől elkülönítve élte. Halála után teste nem indult romlásnak, ezért nem temették el.

Szent Anna

Szent Anna Szűz Mária édesanyja és Joachim felesége volt. Sokáig nem született gyermekük, majd mikor már teljesen feladták, megjelent mindkettőjüknek egy angyal, így született Mária. Emléknapja július 26. Az újszövetség nem említi meg Mária szüleit, róluk főként a 2. századi apokrif iratokból tudhatunk.

(Múlt-kor, Hirado.hu)
Kiemelt kép: Konstans grafika

EZEKET IS AJÁNLJUK!

Nem kérdés, hogy hol az igazság: Böjte Csaba atya az elmúlt évtizedekben a Kárpát-medence, talán az egész kontinens egyik leghitelesebb emberévé vált. Nem Facebook-posztokkal, nem sírással, panaszkodással és másokra mutogatással, hanem alázatos, szeretetteljes, odaadó munkával.

Tetszett? Támogasd a diákújságírást megosztással vagy feliratkozással!