Nem ingott meg sohasem - a Mindszenty József portré

2021.11.04

A legendás bíboros, aki akkor sem tört meg, amikor mindenki megtört volna. Végigjártuk Mindszenty életútját.

Magyarország utolsó hercegprímása tiszteletreméltó Mindszenty József volt. Végigszenvedte a nyilasuralmat, majd a Rákosi-rendszert. De hitében nem ingott meg sohasem.

1892-ben született Csehimindszenten, Vas megyében. Szombathelyen, a premontrei gimnáziumban érettségizett. Az ottani papnevelő intézetben tanult tovább, 1915-ben szentelték pappá. Először Felsőpatyon volt káplán, majd hitoktató, később a zalaegerszegi gimnáziumban is tanított hittant. 1944-ben Veszprém püspöke lett. Erősen tiltakozott a zsidók elhurcolása ellen, amiért a nyilasok börtönbe zárták.

1945-ben lett esztergomi érsek, bíboros és Magyarország prímása, az utolsó, aki a "hercegprímás" címet viselte (Igen, a prímásnak akkora rangja volt, mint a legnagyobb főnemeseknek). A híveket a választások előtt kérte, hogy keresztény erkölcsű pártra szavazzanak.

1947-ben a kommunisták csalás útján megszerezték a hatalmat, amiben nagy segítségükre voltak az itt állomásozó szovjet katonák. Bevezették az egyházellenes törvényeket.

1948-ban letartóztatták Mindszentyt, majd életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték.

Nemzetközi felháborodás lett belőle, XII. Piusz pápa felháborodását fejezte ki. 6 évig volt Budapesten rácsok mögött, majd megromlott egészségügyi állapota miatt házi őrizetbe vitték Püspökszentlászlóra, majd Felsőpeténybe. Mondani sem kell, hogy a megromlott egészségügyi állapotában az állandó kínzások és vallatások is közrejátszottak.

Felsőpetényből az '56-os szabadságharc idején szabadították ki. Azonnal folytatta munkáját (amíg börtönben volt, az egyik segédpüspöke helyettesítette), tárgyalt a püspöki karral, illetve a protestáns egyházvezetőkkel, politikusokkal azonban nem.

November 3-án nagy sikerű rádióbeszédet mondott.

November 4-én, 65 évvel ezelőtt, a mai napon azonban menekülnie kellett, mert a szovjet csapatok senkinek sem kegyelmeztek. A papok ellen is hatalmas megtorlás indult, Mindszenty az amerikai nagykövetségen kapott menedéket. Kádár János nem engedte visszatérni az érseki székbe, sőt,

megfigyelés alatt tartották a munkásőrök a nagykövetség épületét, hogyha Mindszenty kijönne, azonnal bevigyék.

Hosszas tárgyalások után Kádár ráállt arra, hogy Mindszenty József távozhat Vatikánba, de kizárólag úgy, hogy lemond az érseki székéről és semmit nem mond a fogvatartásáról. Mindszenty tudta nélkül fogadták el a feltételeket. 1971-ben ment ki Vatikánba, majd Bécsbe költözött.

A későbbiekben távoli vidékekre utazott (USA, Dél-Amerika, Dél-Afrika, Ausztrália, Új-Zéland), ahol a kint élő magyarokat bíztatta, erősítette a hitben. Közben lemondott érseki címéről is, az új esztergomi érsek Lékai László lett, aki a párt irányában már sokkal barátibb viszonyt tartott fenn, amolyan "jófiúként" működött.

1975-ben a venezuelai útjáról tért haza, mikor beteg lett, élete pár héttel később ért véget a szövődmények miatt. Franz König bécsi bíboros vezette a temetési szertartását.

Mindszenty végrendeletében az állt, hogy akkor vigyék a földi maradványait újra Magyarországra, mikor az utolsó szovjet katona is elhagyta az országot.

(Ez végül nem teljesült egészen, mert 1991 május 4-én hozták haza és helyezték az esztergomi bazilikában örök nyugalomra, míg az utolsó szovjet katona csak június 19-én ment ki.)

Mindszenty József hősies példáját mindenkinek érdemes követni: nem tört meg, amikor meg kellett volna törnie, erőt adott, amikor erőt kellett adnia. Habár nem halt vértanúhalált, élete, példája magyarok millióit segítette a legsötétebb időkben is. Boldoggá avatásának híre manapság egyre többször röppen fel, imádkozzunk, hogy ez megtörténhessen!

A Konstans '56-os, Megtörhetetlenek című dokumentumfilmjében akkor is élő szerzetesek emlékeznek a forradalmi eseményekre, így Mindszenty József jelenlétére, kiszabadulására is.