Szent életű édesanya, jelenkori tanúságtevő, példamutató jellem - háromrészes portrécikkben mutatjuk be az olasz szónokot, akinek boldoggá avatása már folyamatban van.
A húsvéti ünnepkör kezdete, melyhez különös hagyományok kapcsolódtak
Virágvasárnap a bűnbánatot jelentő nagyböjti időszak utolsó vasárnapja és egyben a nagyhét kezdete. Ezen a vasárnapon Jézus Jeruzsálembe történő bevonulásáról emlékezik meg a Katolikus Egyház.
Virágvasárnapnak a Húsvétot közvetlenül megelőző vasárnapot nevezzük. Ez a nagyhét első napja és ezen a napon ünnepeljük Jézus bevonulását Jeruzsálembe. (Mt 21,1-11)
Máté evangéliumából ismert, hogy Jézus elküldte két tanítványát egy közeli faluba azzal az utasítással, hogy ott találnak egy szamarat és annak a csikóját, oldják el és vezessék oda Jézushoz. A tanítványok elmentek és így is tettek. Mikor Jézus szamárháton bevonult Jeruzsálembe, az emberek pálmaágakat teríttettek eléje, sőt sokan még a ruhájukat is. A tömeg ezt kiáltozta:
"Hozsanna Dávid fiának! Áldott, aki az Úr nevében jön! Hozsanna a magasságban!"
Bár a nép még királyként ünnepelte Jézust, annak vezetői már azon tanácskoztak, hogy hogyan fogják el. A tömeg még örvendezik és ünnepli a Megváltót, de napokon belül ellene fordul, s a közhangulat dönti el a keresztrefeszítés kérdését is.
Virágvasárnap ünnepi liturgiájának sajátossága a barkaszentelés, a körmenet és a passió. Ezen a napon a pap piros színű ruhát visel. Magyarországon azért barkát és nem pálmát szentelünk, mert itt - az éghajlati eltéréseknek megfelelően - nem honos a pálma, ezért a legkorábban virágzó fűzfafélével helyettesítjük azt. A Szentmise után a hívek a megszentelt barkaágakat hazaviszik, a hagyomány szerint pedig megőrzik és ezen barka hamvait használják fel Hamavzószerdán.
Bújj, bújj, zöld ág!
Kevesen tudják, de a barkaszentelés hagyományához kapcsolódik a Bújj, bújj, zöld ág! című magyar népdal is. Eredetileg nagylányok virágvasárnapi villőzésének, a Dunántúlon zöldágazásának volt része, mára viszont csak gyermekdalként él a köztudatban.
A liturgiában egyébként "A" évben a Máté passió hangzik el, "B" évben Márké és "C"
évben pedig Lukácsé. Nagypénteken viszont minden évben János passióját
hallhatjuk a templomokban. Fontos megemlíteni azt is, hogy ez a nap nem egy különálló ünnep, hanem a
húsvéti ünnepkör része.
Források: Magyar Kurír, Wikipédia
Kiemelt kép: székelyhon.ro/Barabás Ákos
EZEKET IS AJÁNLJUK!
Kosztolányi kevés regényének egyike, melyből kiderül a válasz: azok a boldog békeidők nem is voltak olyan boldogok?
A Konstans stábja utolsó videóink egyikeként ismét az iskola folyosóin cirkált és begyűjtötte olvasóink véleményét.
Tetszett? Támogasd a diákújságírást megosztással vagy feliratkozással!