Miért volt igazságtalan a trianoni döntés?

2020.05.29

Sokan mondják, hogy az első világháborút lezáró döntés tulajdonképpen igazságos volt, örüljön a magyar, hogy nem taposták el teljesen. Pedig lényegében ez történt.

Ahhoz, hogy tudatában legyünk Trianon igazságtalanságának tényének, sorra kell vegyük, hogy mi is történt pontosan 1920 júniusában (és előtte).

Mint azt tudjuk, 1920. június negyedikén a Párizs-környéki Nagy Trianon kastélyban írták alá azt a diktátumot, ami megtorlásként Magyarország kétharmadát, népességének jelentős részét, bányáinak szinte 100 százalékát elvette, a hadsereg létszámát 35.000 főben határozta meg és további jelentős terheket rótt az amúgy is legyengült országra. (Itt jegyezzük meg, az országot felszabdaló döntést a folyósón (!) írták alá)

Elsőként az vezetett az igazságtalan döntéshez, hogy - habár volt küldöttség - nem hallgatták meg a magyar álláspontot az ország sorsáról érdemben. A magyar küldöttség érvrendszere a magyarlakta területek megtartására irányult, ez az álláspont nem nyerhetett bemutatást. Sőt, gondosan ügyelt a háborús elégtételt venni kívánó antant-hatalmakból álló tanács, hogy a magyar-párti hangokat - hogyha voltak egyáltalán - ne hallhassa senki sem. Magyarország felosztásról a francia, a brit, az amerikai delegációt döntöttek, de úgy, hogy nem ismerték a valóságot. Ha ismerték volna a tényeket, melyek szerint nagy levágott területeken - például Székelyföldön, vagy északon - jelentős magyar népesség él, akkor talán nem született volna meg a döntés, legalábbis nem ilyen igazságtalanul. Az ország feldarabolására természetesen a környező országok mind "nyitottak" voltak, Románia például a döntés meghozása előtt önkényesen kezdte meg a területek elfoglalását, 10.000 vagon búzát, több ezer további vagon értéket átmentve saját országukba. (ez 1918-ban, a döntések kialakítása során történt)

Az igazságtalanság netovábbja viszont akkor érte a magyar társadalmat, amikor megtudta: magyar területeket csatolnak Ausztriához is. Kiigazításként, Ausztria a vesztes oldalon állt a háborúban, mégsem érte semmilyen területi csonkítás. Sőt, gyarapodott a nyugati ország a háborút követően. De érdekes lehet az is, hogy Németország sem vesztett egy kupac földterületet sem. Ezeknek a tényeknek a fényében, igencsak furcsa és igazságtalan, méltánytalan a trianoni diktátum.

Miért született mégis ez az igazságtalan döntés? Amikor írom ezt a cikket, a kutatás során a Wikipédia is ezt írja: "A döntéshozók a magyarokkal szembeni Európa-szerte létező ellenséges hozzáállást sem tudták figyelmen kívül hagyni."

Nos, igen. Európa és a világ győztes döntéshozói nem tudták kikerülni a magyar területekre fogukat hegyező országok akaratát, ami kivételesen egyezett: Magyarország végét akarta mindenki. Trianonban tehát egyesült a 20. század eleji magyargyűlölet. A magyar belpolitika rossz állapotban volt, a politikai inga gyakorlatilag csak a végletekben mozgott, a kormányok gyorsan váltották egymást. 

100 év távlatából, egy ilyen igazságtalan és súlyos döntés után, több évtized kommunizmus, egy második világháború után valóban megünnepelhetjük az országunk megmaradását és kitartását. 



Trianon döntésével 100 év távlatából nehéz foglalkozni. Cikkeink ebben a témában nem szerkesztőségi állásfoglalások, pusztán véleménycikkek. 

Tetszett? Segítsd oldalunkat megosztással vagy feliratkozással!