Dr. Tóth Máté: "Európa gázfüggése ugyan hatalmas, de Ororszország egyáltalán nem függ Európától"

2022.05.10

Exkluzív interjú Dr. Tóth Máté energiajogásszal, a Magyar Energetikai Társaság alelnökével és a Rátky és Társa Ügyvédi Iroda energetika üzletágának vezetőjével.

Igaz-e az a hír, hogy Oroszország szánt szándékkal, provokációként állította le a gázszállítást Bulgária és a Lengyelország irányába? Egyáltalán, mi lehet az ügy hátterében?

Annyit biztosan kimondhatunk, hogy az ilyen hírek kacsák. Oroszország valóban leállította a gázszállítást az említett két ország felé, de ennek az oka egyértelmű szerződésszegés - lengyel és bolgár részről. Ennek hátterében az áll, hogy a hírek szerint rubelben kéri Oroszország a földgáz árát, ez viszont a valóságban nem igaz, Oroszország csupán azt kéri, hogy minden ország nyisson 2 számlát a Gazprombanknál. Az egyik számlára a hagyományos formában és pénznemben kell befizetni a gáz ellenértékét, ez Magyarország esetében például Euró, mások esetében USA-dollár. Ezekről a számlákról aztán a bank átváltja rubelre a napi árfolyamnak megfelelően az odautalt összeget. Ennél persze kicsit bonyolultabb a folyamat, mert a folyamathoz kölcsönt is vesz fel az orosz jegybanktól, de a lényeg az, hogy a földgázszállítási szerződésekben a pénzeszközre irányuló megkötések nem sérülnek ezáltal az orosz technikai kérés által. Szerződéseket tehát nem sértettek az oroszok, a valóság pont az ellentéte: éppen Lengyelország és Bulgária követ el szerződésszegést azzal, hogy egyáltalán nem fizetnek a gázért. Ez a helyzet addig áll fenn, ameddig nem hajlandóak fizetni.

Ezek után felmerül az is, hogy Bulgária és Lengyelország kormányainak nyilatkozatai, miszerint ki tudják váltani az orosz gázt, igazak-e.

Az államok között van persze eltérés. A lengyeleknek talán nagyobb a mozgásterük, mert ők az orosz gázt Németország felől veszik, illetve novemberre elkészül egy Norvégia irányából érkező gázvezeték is. Bulgáriánál viszont 90%-os az orosz kitettség. Erre nincs más szó, ez öngyilkosság.

LNG?

Általánosságban Európa 155 milliárd köbméter oroszországi földgázt importál, ez éves szinten akár a 180 milliárdot is elérheti. A világ összes hozzáférhető LNG-kapacitása ehhez képest 55 milliárd köbméter, ebből pedig szerződésekkel csupán 15 milliárd köbmétert lehet lekötni. Látható, hogy arányaiban sem lehet összehasonlítani a két számot. Az LNG-t pedig - nem utolsó sorban - szállítani is kell, ez az újabb gond. A világon nincsen annyi szállítókapacitás, amennyi ennyi mennyiséget el tudna juttatni Európába, gyakorlatilag Katartól az Északi-tengerig folyamatos hajósornak kellene állnia.

Az Európai Unió azt szeretné elérni, hogy év végére az orosz földgáz kétharmadát kiváltsák. Ez pedig a legoptimistább szekértői számítások szerint sem lehetséges. Egy amerikai elemzőcég szerint nagyon nagy pénzek árán, nagy áldozatért cserébe is maximum az éves orosz import egyharmadát tudják lefaragni.

Más forrásokból nem lehet kiváltani az orosz gázt?

Európa jelenleg nem tudja más forrásból biztosítani földgázszükségletét, csak az orosz gázból. Ennek oka, hogy nincs is túl sok szabad mennyiség. Katarban például, ahol a német gazdasági miniszter, Robert Habeck is megfordult nemrég a jövőbeli együttműködéssel kapcsolatban, saját kitermelhető gázmennyiségének 90%-át már eladta Ázsiának. Papírokat alá lehet írni, de ezáltal egy molekulányi földgázt sem kapunk.

Mi lesz akkor Bulgáriával?

Borzasztóan aggályosnak tartom a helyzetet. Bízom benne, hogy a józan ész még felülkerekedik és elkezdenek fizetni a gázért.

Erre van esélyük?

Azt gondolom, hogy igen, ezt a helyzetet akár egy nap alatt is orvosolni lehetne, az oroszok viszonylag úriemberként viselkednek ilyen gázügyi kérdésekben. Ezt nyilván a politikai fogja majd eldönteni. Ukrajna azért is érdekes, mert rajta keresztül kapja Magyarország is az orosz gázt. A magyar külügy villámgyorsan megtette a lépéseket, az oroszok továbbengedik az orosz tranzitgázt és a bolgárok is megígérték, hogy nem csapolják azt meg. Ebben csak bízhatunk.

Sarokba lehetne szorítani Oroszországot, ha valamilyen csoda folytán minden európai ország egységesen szüntetné meg az orosz gáztól való függését?

Európa földgázfüggése ugyan hatalmas, a teljes fogyasztás 41%-a érkezik Oroszországból, de Oroszország egyáltalán nem függ Európától.

Kevesen tudják, de Oroszország teljes gázpiacának Európa csak a 10%-át teszi ki, ez elhanyagolható mennyiség, másrészt akkora a kereslet a világpiacon, hogy ezt a 10%-ot is villámgyorsan el tudná adni másoknak. A földgázt nagy haszonnal tudná eladni egyik napról a másikra mondjuk Ázsiának, mert a mi szerződéseinkben megkötött ár jelenleg a világpiaci ár alatt van. Nem vagyunk tehát olyan helyzetben, hogy a gázzal fenyegessük Oroszországot, hiszen profitálnának az embargón.

Demkó Attila is beszélt egy korábbi interjúnkban az orosz-kínai gázvezetékről, a kapcsolataik elmélyüléséről. Jól jár azzal Oroszország, ha teljesen Kínára hagyatkozik?

Ez lehet a legizgalmasabb és a legfontosabb kérdés. Az amerikai szankciók és az Unió bicebóca intézkedései révén a világpiac kezd megkettőződni. Kezd kiépülni egy orosz-kínai-ázsiai és egy nyugati nyersanyagpiac. Ezen Oroszország nem tud nagyon veszíteni, mert a pénzénél van, a nyersanyagok ugyanott találhatók. Oroszoszág valamennyit még nyerhet is az ügyön, de a legnagyobb nyertes, a nevető harmadik Kína lesz. Az ázsiai nagyhatalom mindig is nyersanyaghiánnyal küzdött, tanulságos, hogy az LNG-t tavaly az amerikaiak is Ázsiának adták el. Minden mennyiségben készen áll Kína a gáz és más nyersanyagok megvásárlására, emellett pedig erősödik az orosz-kínai együttműködés is.

Másrészről, a megkettőződött nyersanyagpiacok közötti rést, ahol idővel szétnyílnak az árak is, csak olyan állami gazdaság tudja majd kitölteni és profitálni rajta, amely megteheti, hogy vesz az egyikből és eladja a másiknak. Ilyen ország Kína.

A felszínen nagyok a konfliktusok a nyugat és Oroszország között. Hogy áll valójában a kereskedelem, minden leállt, ahogy az következne a szankciókból?

Az európai-nyugati viselkedés sajnos nagyon kétszínű. 

Számos nyilatkozat, embargó kerül deklarálásra a felszínen, most már az energiaembargó is az asztalon van, a mélyben viszont minden ország (kivéve a fent említett Lengyelország és Bulgária) fizet rubelben a gázért. 

A német cégek is így fizetnek, de még kirívóbb példa, hogy a valóságban nemhogy csökkent volna, de még nőtt is az európába exportált orosz olaj mennyisége: 1,3 millió hordó/nap mennyiségről 1,6 millió hordó/nap mennyiségre egy hónap alatt, áprilisban.

Vannak további trükkök is, ezek már-már nevetségesek. Az egyik az, hogy az orosz, Primorszkból érkező olajat Litvániában áttöltik 49% arányban 51% litván olaj mellé, onnantól litván olajnak címkézik és azt már megveszi Nagy-Britannia is. Ez azért is álságos, mert a litván olaj sem litván, hiszen Oroszországtól vásárolták, csak legfeljebb korábban. Teljes nonszensz.

A másik trükk az, hogy a nemzetközi tankerhajókat nem látják el feladóval, a szállítólevelekben nem töltik ki a származási hely rubrikát. 

Efölött is szemet hunynak például az angol hatóságok, hiszen nincs ráírva, hogy orosz lenne, tehát nem az.

 Ezt én nagyon visszásnak tartom, pláne a felszíni hangos elítélések fényében.

A főleg a tengerek kalóza, Anglia által kialakított átcímkézési, illetve a meg nem nevezett szállítási helyszínnel kapcsolatos gyakorlat hamarosan egész Európa számára is felértékelődhet az olajembargó uniós elfogadásával. Ez utóbbi, vagyis a teljes olajembargó ugyanis nem csupán Európa orosz olaj iránti függőségének (átlag: 25%, Magyarország: 65%), hanem annak a fényében is elképesztően nehéz időszakot vetít előre, hogy az olaj minősége is szűk keresztmetszet: a finomítók nagyrészt az orosz Ural nyersolajra vannak kialakítva.

Kiemelt kép: Konstans grafika

EZEKET IS AJÁNLJUK!

Nem kérdés, hogy hol az igazság: Böjte Csaba atya az elmúlt évtizedekben a Kárpát-medence, talán az egész kontinens egyik leghitelesebb emberévé vált. Nem Facebook-posztokkal, nem sírással, panaszkodással és másokra mutogatással, hanem alázatos, szeretetteljes, odaadó munkával.

Tetszett? Támogasd a diákújságírást megosztással vagy feliratkozással!