Exkluzív interjú a Piarista Rend európai generálisi asszisztensével Magyarországról, fiatalságról, oktatásról, jövőről.
Kovács Béla - a kommunisták által elhurcolt és bebörtönzött FKGP főtitkár

Biztosan megfogalmazódott néhány Olvasóban a kérdés, hogy miért pont február 25 a kommunizmus áldozatainak emléknapja.
A válasz a történelemkönyvek lapjain található: 1947. február 25-én tartóztatták le Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát, ezzel félemlítve meg a még a kommunistáktól távolságot tartó embereket. Kovács Béla az 1945-ös választásokon abszolút többséget nyert (57%), ám
a szovjet csapatok jelenléte miatt kötelessége volt a Kommunista és Szociáldemokrata párttal
is koalícióra lépni. Rákosi Mátyás és Szakasits Árpád lemondásra kényszerítette, azonban Kovács Béla megtagadta, s így került sor a letartóztatásra.

Kovács Bélát szovjetellenes kémkedéssel vádolták, 1951-ig börtönbe zárták.
Így reagált az őt kémkedéssel illető vádakra:
"Az összeesküvésben nem vettem részt, abban bűnösnek nem érzem magam. Egész életem munkájával kerültem volna szembe, ha a köztársaság, népünk szabadsága, a földreform vagy a demokrácia bármely vívmánya ellen irányuló szervezkedésben részt vettem volna." (Wikipédia)
1952-ben 25 év kényszermunkatáborra ítélték, azonban 1955-ben visszaadták a magyar hatóságoknak, és 1956 májusában végül szabadlábra helyezték.
Az 1956-os forradalom alatt földművelési miniszterként, majd államminiszterként tagja volt a Nagy Imre-kormánynak. 1958 novemberétől országgyűlési képviselő volt, majd 1959 június 21-én elhunyt.
A
kommunizmus áldozataira először 2001. február 25-én emlékeztek meg, majd 2002
február 25-én szobrot emeltek Kovács Bélának az országház előtt.
A kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából Horváth Bélával, volt országgyűlési képviselővel, az emléknap törvényének benyújtójával készítettünk interjút. A beszélgetést itt lehet elolvasni.

EZEKET IS AJÁNLJUK!
Tetszett? Támogasd a diákújságírást megosztással vagy feliratkozással!