Megtapasztaltuk, hogy milyen ha nincs benzin, de lehet ez még így sem

2022.12.14

Nem jók az európai téli kilátások, a napokban Magyarországnak is ki kellett vezetnie a hatósági benzinárat. Elfogyott ugyanis az olaj. 

A benzinársapkának keresztelt intézkedés 2021 november 15. óta volt érvényben, december 6. óta pedig múlt idő. De lesz ez még így se?

Amióta február 24-én Oroszország lerohanta Ukrajnát, az EU folyamatosan újabb és újabb szankciókkal sújtja a háborút kirobbantó országot, egyes szankciók azonban az uniós tagállamoknak is komoly károkat okoznak. Tipikusan ilyenek az energiahordozókra kivetett szankciók. Az orosz szén behozatalának a korlátozása csupán áthidalható problémákat von maga után, így azt egyhangúan elfogadták a tagállamok. A földgázra és a kőolajra kivetett embargó életbe lépése viszont több ország gazdaságát köztük Magyarországét, és Szlovákiáét is megbénítaná - írta a növekedés.hu.

A kőolajembargó a tengerparttal, és így tengeri kikötőkkel rendelkező országok számára nem jelent megoldhatatlan problémát, legrosszabb esetben csak az amúgy is magas olajárat és vele együtt az üzemanyagok árát emeli még magasabbra.

Ezzel szemben azokat, az elsősorban közép-európai országokat, amelyek nem bírnak tengeri kijáróval, végzetesen érinthetné az orosz olajimport betiltása. Magyarország, és Szlovákia a két legveszélyeztetettebb ország, de Csehország is nehéz helyzetbe kerülne a tilalom miatt. Történelmi és földrajzi okokból mindhárom országba a kőolaj elsősorban a Barátság kőolajvezetéken keresztül érkezik. Így amennyiben nem importálhatnának többé orosz olajat, akkor nagyon nehéz lenne az olajfinomítóik ellátása kőolajjal, ami súlyos következményekkel járna ezeknek az országoknak a gazdaságára nézve, nem beszélve arról, hogy jelentős üzemanyaghiány sújtaná a lakosságot. De bekövetkezhet ez?

Sajnos könnyebben is, mint hinnénk. Néhány hete, november közepén elkövetkezett az addig lehetetlen: leállt - bár szerencsére csupán időszakosan - a Magyarországot ellátó Barátság kőolajvezeték. A helyzet szerencsére csupán pár napig tartott, ekkora kimaradást pedig tud kezelni a magyar és a környező országok stratégiai tartaléka. Mint kiderült, rakétatalálat érte a Barátság kőolajvezeték egy áramellátó központját, emiatt kellett leállítani a szivattyúzást az ukrán-belorusz határon. 

Tartósabb hiány esetére kevés opcióval bírnak a közép-európai országok, így Magyarország is. Az év folyamán igyekezett az állam stratégiai tartalékát egyre jobban felhízlalni, azonban többször hozzá kellett ehhez a készlethez nyúlni - a nyári részleges üzemanyaghiányt a MOL ebből a készletből tudta fedezni. Alternatív útvonalakról még nem lehet beszélni, a hazai kitermelés pedig nem sok - jó hír, hogy néhány hete Vecsés környékén jelentősebb lelőhelyre bukkantak, aminek kitermelése hamarosan megindulhat. 

Ezek mellett folyamatosak a tárgyalások más olajkitermelő országokkal is, friss hír, hogy Katar is készenállna egyeztetni Magyarország energiahordozó-ellátásáról. Ezzel kapcsolatosan azonban van egy kis gond: az pedig a földrajzi távolság

Katar és az öböl-menti országok távol vannak és csak tengeri úton tudnának olajat szállítani, ami - amellett, hogy irgalmatlan környezetszennyezéssel jár - jóval drágább, mint a mostani, csővezetékes rendszer. 

A MOL százhalombattai olajfinomítója pedig orosz kőolajra van beállítva, az átállás időt és újabb költségeket emésztene fel. 

A 480 Ft-os benzinár mellett az ország utolsó kisegítő lehetősége sem lehetne működőképes: ez a külföldi olajbehozatal. Piaci érdekek mentén nem volt kifizetődő Magyarországra olajat behozni, hiszen olyan olcsó volt a benzinár, hogy nem volt nyereséges az import.

A kis kutakon országszerte jelentkeztek a hiánytünetek, az emberek pedig gyors pánikvásárlásba kezdtek. Érdekes adat, hogy a tavalyi év azonos időszakhoz képest jelentősen nagyobb volt a kereslet a benzinkutakon, szinte sosem tankoltunk még annyit, mint az elmúlt hónapokban - ironikus, hogy ilyen helyzet tudott kialakulni egy energiaválság közepén. A kormány tehát december 6-án megszüntette a benzinársapkát. Nem kell teljesen leírni az intézkedést: habár a kezdetektől - maga a kormány is nyilvánvalóvá tette ezt - tudható volt, hogy az intézkedés belenyúl a piac működésébe és hosszú távon nem lesz fenntartható, 1 éves fennállása alatt több százezer forint maradt a pénztárcáinkban (vagy ment el másra). 

A decemberben megszavazott kőoljársapkára Ororszország még nem adott ki válaszlépést, úgy tűnik, az érvénybe lépés ellenére az azt nem megszavazó országokba továbbra is folyamatos lesz a transzport. Az is igaz viszont, hogy a számítások szerint a megszavazott árplafon nem jelent túl nagy gondot Oroszországnak. 

Jelenleg tehát nincs más opciónk, mint Oroszország - a kérdés csak az, hogy az oroszok meddig akarják igazán fenntartani a szankciós európai piacot, illetve megéri-e mindez nekik. Magyarország olajvásárlása Oroszország bevételeinek elenyésző részét teszi ki, nem evidencia tehát az, hogy az oroszok mindig fognak olajat küldeni. Amíg nincs más lehetőségük, Közép-Európa országainak figyelniük kell, nehogy szankció alá essen az orosz kőolaj - ha ilyen bekövetkezne, leállnának a gazdaságaink.

Grafika: Konstans - Zs3rb0W 

EZEKET IS AJÁNLJUK!

Tetszett? Támogasd a diákújságírást megosztással vagy feliratkozással!