Szerkesztőnk behatóan, mégis érthetően elemzi Románia elmúlt éveit - ne hagyd ki!

Romániában a magyarországitól részben különböző alkotmányos rendszer működik. A félprezidenciális (hasonló Franciaországhoz) rendszer lényege, hogy a négy évente a szavazópolgárok által közvetlenül választott Államelnök (jelenleg Klaus Iohannis) jelentős közhatalmi jogosítványokkal rendelkezik, (szemben a Német, Osztrák, Magyar ,kancellári típusú berendezkedéssel, ahol az Államelnök szerepe inkább csak protokolláris) Klaus Iohannis látja el például az ország európia uniós képviseletét is.

Négy év alatt 4 új kormány

Romániában december 6.-án parlamenti választásokat tartottak, rekord alacsony választói részvétel mellett (32,5%). A megelőző négy éves parlamenti ciklusban ugyan előrehozott választásokat nem kellett tartani, de a helyzet instabilitását jól jellemzi, hogy ez idő alatt négy kormány és öt miniszterelnök váltotta egymást.

A most megtartott választások matematikai győztese a PSD (Román szocialista párt) a választáson megszerzett szavazatok mintegy 29,3%-ával. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a voksok mintegy 5,7 százalékát szerezte meg

Mivel a PSD nem koalícióképes a többi parlamenti párt nagyobbik részével, (50% + 1 fős parlamenti többséget nem lenne képes összehozni ) ezért Klaus Iohannis Államelnök az amúgy második helyezett PNL-nek adott kormányalakítási megbízást és kérte fel a koalíciós tárgyalások megkezdésére. Így várhatóan az második helyezett PNL (Nemzeti Liberális Párt) vezetésével alakul koalíciós kormány. 

Nemzeti liberális győzelem 

Ludovic Orban , jelenlegi miniszterelnök szerint, a PNL a demokratikus, az EU és a NATO iránt elkötelezett politikai erőkkel hajlandó együtt kormányozni. A koalíciós tárgyalások jelenleg zajlanak, ennek résztvevői a PNL mellett az USR Plus (a magyarországi Momentum testvérpártja) és az RMDSZ. Kelemen Hunor az RMDSZ elnöke szerint biztosítva lesz a magyar képviselet a román parlamentben a következő négy évben, ami a magyar közösség szempontjából kulcsfontosságú. (Érdemes megjegyezni, hogy a megelőző közvéleménykutatások alapján, az RMDSZ az 5%-os parlamenbe jutási küszöb határán egyensúlyozott)

Kelemen kijelentette: az RMDSZ mind a képviselőházban, mind a szenátusban (Romániában kétkamarás parlament működik, az Alsó Házban képviselők, a Felső Házban szenátorok ülnek) jelen lesz, és arányos képviseletet fog biztosítani a magyar közösségnek.

Itt érdemes megjegyezni, hogy az RMDSZ lényegesen jobb eredményt tudott volna elérni, ha a magyarok mozgósítása meghaladta volna az országos átlagot, de ez nem következett be.

Az alacsony részvétel részbeni oka a hivatalos magyarázatok szerint a koronavírus járvány, ami viszatartotta az embereket a személyes megjelenéstől. A választások Covid-19 miatti esetleges elhalasztása vitatéma volt, de végül Iohannis elnök azok rendes időben történő megtartása mellett döntött.

Legitimációnak nem túl erős

RMDSZ - Kudarc vagy esély?

Rövid beszámolóm zárásaként egy gondolat az RMDSZ részvételéről a kormányzásban. A rendszerváltást követő eddig eltelt harminc évben, az RMDSZ hat év kivételével kormányalkotó erő volt és úgy tűnik hogy a következő négy évben is részese lesz a kormányzásnak. Feltehető a kérdés, hogy nem elvtelenség-e, nagyon eltérő politikai szinezetű pártokkal együtt kormányozni időről időre. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy ha az RMDSZ kormánytag, akkor képes hatékonyan képviselni a romániai magyar közösség érdekeit, míg kormányon kívül ez kevésbé, néha egyáltalán nem működik. Ezért a pragmatikus, opportunista és lehetőleg centrista (középutas) hozzáállás indokolt, mivel az RMDSZ etnikai pártként a magyar közösség érdekeit képviseli.

#hírszerző

EZEKET IS AJÁNLJUK!