Óceánia legnagyobbja, a rögbi, a filmgyártás és az egzotikus állatvilág országa - Új-Zéland

2023.01.24

Az Országbemutató sorozat 15. és egyben utolsó részében visszatérünk Óceániába és belepillantunk egy páratlan kultúra hétköznapjaiba.

Utolsó epizódjához érkezett az Országbemutató sorozatunk. Az elmúlt években a Föld bolygó kevésbé ismert, távoli országairól írtunk havi rendszerességgel érdekességeket. Az egyik első epizódban a Csendes-óceáni szigetvilág legkisebb államáról, Naururól meséltünk, így mintegy keretbe foglalva a sorozatot most Óceánia legnagyobb szigetével, a festői Új-Zélanddal búcsúzunk.

Hogy már az első mondatban kijavítsuk a bevezetőben ejtett "hibát", fontos leszögezni, hogy Új-Zéland nem egy szigetből, hanem két nagyobb földdarabból - a kreatív nevű Északi-, és Déli-szigetből - és számos kisebből áll. 

Az ország a világ legelszigeteltebb állama, még Ausztráliától is 2000 km választja el. 

Éghajlata igen kellemes, a magyarországi viszonyoknál valamivel melegebb. Az szigetek szeizmikusan rendkívül aktívak: körülbelül évi 365 földrengés rázza meg őket, és aktív tűzhányók is találhatóak itt.

Történelem és földrajz

Földtörténetileg a szigetcsoport 80 millió éve önálló utat jár, így rengeteg olyan állat- és növényfaj alakult itt ki, ami sehol máshol nem él a Földön. Több röpképtelen madárfaj is él itt, ennek magyarázata, hogy az emlős ragadozók hiánya miatt nem kellett szárnyra kapniuk, így elég volt az életben maradáshoz, ha ők kapkodták a leggyorsabban a kis csirkelábaikat. Aztán megjelent az ember (jelen esetben a maorik), akik vadászata több őshonos faj kihalását okozta. Így kakapóval, kivivel vagy takaheval még találkozhatunk, de a moákat már hiába keressük.

A fent említett maorik viszonylag későn, a 13. században érkeztek meg a szigetre: eddig a pontig az élővilág háborítatlanul élt. A maorik törzsi társadalmakat alkottak, írott forrásaik azonban sajnos nem maradtak fent, mivel szóban őrizték hagyományaikat. 1642-ben Abel Tasman látta először európaiként a szigetet, majd 1769-ben James Cook kötött itt ki először, és kapcsolatba lépett a maorikkal. A gyarmatosítás korszakában a britek szerezték meg a szigetet: 1840-ben a waitangi szerződéssel, melyben a maorik jogainak elismeréséért cserébe a Brit Birodalom igazgatása alá került a terület. Viszonylagos függetlenséget élvezett, 1931-ben pedig a westminsteri statútum révén teljes önállóságát kapott a szigetcsoport. Az államfő hivatalosan azonban továbbra is a mindenkori angol király. A maorik aránya a modern Új-Zélandon mindössze 16,5 százalék körül mozog.

Látnivalók, érdekességek

Az elsőszámú látnivaló az ideérkezőknek természetesen a teremtett világ: 13 nemzeti park található itt.

Esőerdők, gleccserek, vulkánok, gejzírek, apró szigetek, és magas hegységek váltogatják egymást, talán nem túlzás azt állítani, hogy a turisták minden igényét kielégíti a lenyűgöző táj. 

Nem csoda, hogy rengeteg filmet forgatnak a szigeteken: a legismertebb közülük a Gyűrűk Ura-trilógia, a Hobbit-filmek, és a 2005-ös King Kong.

A maori hagyományokhoz tartoznak a tetoválások, melyek régen a családi hovatartozást jelölték. Régen vésővel (!) készítették el őket, ma már áttértek a modernebb tűs megoldásra.

Sport

Ha Új-Zélandról van szó, nem lehet elmenni szó nélkül a sportélet mellett. Az extrém sportlehetőségek (vadvízi evezés, bungee jumping) mellett a legkiemelkedőbb sport a rögbi. A nemzeti válogatott neve "All Blacks", ami a fekete mezükre utal, a világhírüket pedig a minden mérkőzés előtt eljárt tradicionális haka táncnak köszönhetik. A kivételes előadást nem lehet leírni, inkább beszéljenek róla a felvételek

Nos, kedves Olvasó, ennyi lett volna ez a kis kedvcsináló erről a rendkívüli országról. Új-Zéland valóban olyan kicsit, mint a földi Paradicsom, így ha esetleg neked is kedved támadt a meglátogatásához, teljesen meg tudunk érteni. Az ide utazni vágyóknak jó spórolást (nem olcsó a repülőút!) kívánunk, minden más Olvasótól pedig ezúttal búcsúzik az Országbemutató sorozat. Remélem, sikerült elérni a célunkat, és siekrült bemutatnunk bolygónk, közös otthonunk teremetett világát és sokszínűségét kultúrában, hagyományokban, történelemben, emberi vonásokban. 

Az Országbemutató sorozat összes korábbi része visszaolvasható itt.

EZEKET IS AJÁNLJUK!

Tetszett? Támogasd a diákújságírást megosztással vagy feliratkozással!