15 évesen mutatott példát a világnak, az "internet védőszentje" lett

Boldog Carlo Acutis rövid idő alatt gyakorolt hatalmas hatást a körülötte élőkre. 

A Konstans olvasóinak ma egy nagyon is hétköznapi, hozzánk közel álló, de már a Mennyországban lévő fiatal történetét szeretném elmesélni. Boldog Carlo Acutis neve ismerősen csenghet a Vatikán híreivel időnként találkozóknak, ugyanis Ferenc pápa kicsivel több, mint fél éve avatta boldoggá - egészen pontosan 2020 október 10-én. Rövid élete alatt Carlo bebizonyította, hogy lehet az internetet helyesen, mértékkel használni. És ilyen példákra van szükségünk, hogy igazán szép, Istenhez közeli életet éljünk.

Carlo Acutis 1991. május 3-án született Milánóban, egy fiatal házaspár első gyermekeként. Szülei nem jártak rendszeresen templomba, de ettől függetlenül megkereszteltették fiukat. Ahogy Carlo cseperedett fel,

teljesen átlagos kisfiúnak látszott. És ebben az átlagosságában mégis valami különleges volt: már hét évesen azért könyörgött szüleinek, hogy elsőáldozó lehessen, és erre végül az ottani püspök engedélyt is adott.

Innentől kezdve minden nap misére járt, és rendszeresen töltött időt szentségimádással. Carlo, akit az informatika lenyűgözött, és ő maga is tehetséget mutatott ebben, 15 évesen - drámaian fiatalon - leukémiában halt meg. Rövid élete alatt viszont hatalmas hatást tett nemcsak a környékén élő, de a világ legtávolabbi pontjain élőkre is.

Különleges kapcsolat az Eucharisztiával

"Hétéves korában volt elsőáldozó, és onnantól kezdve egy nap sem mulasztotta el, hogy elmenjen a misére, és szentségimádást végezzen a szertartás előtt vagy után. Számára alapvető fontosságú volt ez: ha elutaztunk, azon aggódott, hol van a legközelebbi templom a szálloda közelében. Az Eucharisztia iránti szeretet, amit ő úgy nevezett, "országutam a mennyországba", arra vezette, hogy részt vegyen a plébániai életben. Tizenegy éves kora körül megkérték, legyen a hitoktató segítője, később maga is tartott hittanórákat." - nyilatkozta édesanyja.

És nem csak magának akarta az Eucharisztiát, hanem azoknak is, akik már vagy beleragadtak a vallásosságukba, vagy pedig eltávolodtak Jézustól: "Látta, milyen sok ember nem járul a szentségekhez még vasárnaponként sem, látta, milyen nagy a tudatlanság bizonyos témákban. Ezért találta ki a kiállítást, hogy hatékony eszköz legyen arra, hogy felrázza a lelkiismeretet, felébressze az embereket, akik rutinként élik meg az eucharisztiát. Fel akarta rázni a lelkeket, és ez sok gyümölcsöt termett. Órákat töltött azzal, hogy elkészítette a táblákat, a feliratokat, nyaranta ezzel foglalkozott, ahelyett hogy a barátaival játszott volna. Áldozatos munka volt, de engedtem, hogy csinálja, az iskolai kötelességeiben nem gátolta.

Fontosnak tartotta, hogy az emberek megértsék az Eucharisztia fontosságát"

- mondta szintén édesanyja.

És valóban, Carlo megvalósította terveit: nem csak kiállításokat szervezett, hanem honlapot is készített eucharisztikus csodákról. Szerette az informatikát, mégis, már egészen kicsi korában rájött arra, hogy a mérték mennyire fontos. Jó példa erre az is, hogy - mint minden gyermek - édesszájú volt, de amint észrevette, hogy hízik, korlátozta magát. Videójátékok terén is így járt el: a Play Stationnel való kapcsolata sem volt több heti egy óránál.

Erős kötelék a Mennybéliekkel

Carlo az Eucharisztia tisztelete mellett Szűz Máriát is nagyon szerette, különleges barátságot ápolt vele. Mindig azt mondta, hogy "ő az egyetlen nő az életemben". Gyakran imádkozta a Rózsafüzért, és a "kedvenc randijának" hívta. Ha egy-egy Mária szobor mellett elhaladt családjával, muszáj volt imádkozni és még valami virágot is elé vinni... Jézusnak pedig mindig puszikat dobott, ha meglátott egy keresztet.

Carlot lenyűgözte sok szent is, de a legjobban mégis Assisi Szent Ferencet kedvelte, s Assisiben sok időt töltött. Exhumált teste ma is ott található.

"Ne Carlo legyen a cél!"

Antonia Salzano, a boldog gyermek édesanyja fontosnak tartja elmondani, hogy a cél nem Carlo kell, hogy legyen, hanem Jézus.

"Ha a példája segítségül szolgálhat ahhoz, hogy az emberek elérkezzenek Jézushoz, akkor az jó. Carlo azonban nem válhat céllá. Olykor felborul az egyensúly, és én mindig igyekszem a helyükre tenni a dolgokat." - mondta.

Azt hiszem, ezt érdemes nekünk is jól az eszünkbe vésni: jó ezeket a szent életű embereket követni, de mindig Jézusnak kell az elsőnek lennie az életünkben. Ferenc pápa így fogalmaz: "az igazi boldogság abban rejlik, hogy Istent helyezzük az első helyre, és szolgáljuk őt", ahogy ezt Carlo is tette.

Carlo Acutis példáját követve nekünk is olyan fiatalokká kell válnunk, akik helyesen használják az internetet, Isten dicsőségét hirdetve. Már csak a helyes viselkedésünkkel és azzal, hogy szeretünk, megtettük a legfontosabbat. Milyen jó lenne, ha egyre több olyan fiatal lenne, akik a fény volnának az internet sötét világában! Ferenc pápa megintcsak nagyon találó üzenete:

"Mindenki eredetinek születik, de sokan csak egy másolatként halnak meg. Ne engedjétek, hogy ez megtörténjen veletek!"

Aki pedig tovább érdeklődne e fiatal boldog után, itt a honlapja, melyen összegyűjtött jelentős mennyiségű eucharisztikus csodát.

A portrésorozat előző részét itt lehet elolvasni. 

#összjáték

EZEKET IS AJÁNLJUK!