Egyre értelmezhetetlenebb a román kormányválság

2021.09.28

Florin Citu kormánya kilenc hónapig bírta a gyűrődést, ezzel viszont elég jól szerepel a hivatali idők versenyében az elmúlt évtizedben. 

A román parlament legnagyobb frakciójával rendelkező, ellenzékben lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) beterjesztette kedden saját bizalmatlansági indítványát a Florin Citu vezette jobbközép kormány ellen, arra hivatkozva, hogy az USR-PLUS szövetség által kezdeményezett, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) támogatásával benyújtott kormánybuktató indítvánnyal szemben alkotmányossági kételyek merültek fel - írta meg az MTI.

Marcel Ciolacu PSD-elnök szerint ez a leggyorsabb módja annak, hogy - akár már a jövő héten - leváltsák a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) "hozzá nem értő" kormányát, a PSD 157 törvényhozó által aláírt kezdeményezése ellen ugyanis szerinte nem emelhető semmilyen szabályossági kifogás.

Közben az alkotmánybíróság kedden úgy döntött: napirendre kell tűzni a román parlamentben az USR-PLUS és az AUR szeptember 3-án benyújtott bizalmatlansági indítványát is, másfelől - úgymond "helyt adva a kormány óvásának" - azt is megállapította, hogy a kormány és a parlament valóban alkotmányos konfliktusba került egymással.

Alkotmányossági panaszában a kormány egyebek mellett azt kifogásolta, hogy az USR-PLUS és az AUR indítványához online beküldött vagy fénymásolt aláírásokat is mellékeltek. Az alkotmánybíróság szerint viszont az eljárás szabályos volt, és a parlament éppen azzal vétett az alaptörvény ellen, hogy az indítvány szavazását az alkotmányossági óvásra hivatkozva elnapolta. A testület annyiban adott igazat a kabinetnek, hogy a parlament elmulasztott még aznap hivatalos tájékoztatást küldeni a kormánynak a bizalmatlansági indítvány beterjesztéséről, ahogyan azt az alkotmány előírja.

A parlamentben így most már két indítvány verseng egymással, a PSD, az AUR és az USR-PLUS viszont csak közösen tudja megbuktatni Florin Citu kormányát.

 Florin Citu román miniszterelnök. | Fotó: MTI/Baranyi Ildikó
Florin Citu román miniszterelnök. | Fotó: MTI/Baranyi Ildikó

Bukaresti elemzők szerint a PSD eddig azért segített Florin Citunak az USR-PLUS kormánybuktató indítványának elnapolásában, és közvetve abban, hogy tisztségben lévő miniszterelnökként elnyerje a PNL pártelnöki tisztségét, mert az ő megválasztásában látott garanciát arra, hogy nem áll helyre a PNL - USR-PLUS-együttműködés, tehát a jobboldalon nem lehet már kormánytöbbséget alkotni. Másrészt a parlamenti helyek egyharmadával rendelkező párt nem akart "másodhegedűsként" besegíteni a két kisebb pártnak a kormány megdöntésében, hanem át akarta venni a kezdeményező szerepet.

Bukarestben azt követően alakult ki kormányválság, hogy Citu az USR-PLUS ellenkezésének dacára és a szövetség egyik miniszterét leváltva döntött a harmadik koalíciós partner, az RMDSZ által kezdeményezett tízmilliárd eurós fejlesztési terv életbe léptetéséről. Az USR-PLUS Citu leváltását követelte a PNL-től, majd miután ezt nem érte el, bizalmatlansági indítványt kezdeményezett, miniszterei pedig kiléptek a kormányból.

A kétkamarás bukaresti parlamentben kedd délutánra összehívták az egyesített házbizottságot, amelynek döntenie kell a két bizalmatlansági indítvány napirendre tűzéséről.

Romániában 2010 óta már 15 kormány 15 miniszterelnöke lépett hivatalba, de ha megbukik a kilenc hónapot megélt Florin Citu vezette testület, húzhatjuk is az új strigulát. 

Csak a poén kedvéért összegyűjtöttük az elmúlt 11 év három legrövidebb hivatali idővel bíró román kormányfőjét:

Cătălin Predoiu (független) 2012. február 6-án lépett hivatalba, de nem maradt sok ideje ismerkedni a tisztséggel, ugyanis mindössze 3 nap után, február 9-én le is mondott. Lehet, hogy nem tetszett neki a miniszterelnöki iroda, sajnos azonban elég szűkszavúak a források a lemondás okáról. Annyi bizonyos, hogy 2011 környékén felmerült egy korrupciós ügye is, de azt végül megúszta, mert apósa a világbanktól kapott jogosulatlan juttatást, nem a román államtól. 

A második helyezett nem sokkal lemaradva Sorin Cîmpeanu (Liberálisok és Demokraták Szövetsége), aki 2015. november 5.-én állt az ország élére. Hihetetlen hosszú, négy Cătălin Predoiu-i ciklust betöltve, 12 nap után távozott. Azért került a kormány élére, mert november negyedikén sajnálatos diszkótűz történt Bukarestben, mely után a tüntetők nyomására az addigi miniszterelnök, Victor Ponta lemondott.

A dobogó harmadik fokára Mihai Fifor (Szociáldemokrata Párt) állhat, aki 2018. január 13. és január 29. között, kemény 16 napot töltött a Székben. Január 29-én tőle átvette a kormányzást Viorica Dăncilă, de Fifor maradt védelmi miniszterként, habár csak pár hónapig: ugyanazon év novemberében az elnök több minisztertársával együtt, gyanús ügyek miatt felmentette tisztségéből. 

(Origo, MTI, Wikipédia)
Kiemelt kép: Konstans grafika

EZEKET IS AJÁNLJUK!

A világ érdekes. Kövesd a Konstans oldalát a Facebookon is!

Közzétette: Konstans – 2021. szeptember 1., szerda

Tetszett? Támogasd a diákújságírást megosztással vagy feliratkozással!