Az életét ajánlotta Istennek, aki magához is vette

2021.05.13

Vértanúhalált halt, példát állít elénk: bemutatjuk Boldog Salkaházi Sárát. 

Boldog Salkaházi Sára a mai napokban is bizonyára példát állíthat elénk: diákoknak, hogy milyen fontos a vidámságunk ezen időkben is, ugyanakkor az elmélyülés és gondolkodás jelentőségét is hangsúlyozza; felnőtteknek, hogy az életünket akár apró lépésekkel is felajánlhatjuk az Úristennek. Ezzel az idézettel is üzen nekünk Sára valami egészen lényegeset: "Egyetlen boldogság az Úristené lenni, de ez azután olyan boldogság, hogy emellett eltörpül minden".

Fiatalsága és pályájának kezdete

Salkaházi (vagy Schalkház) Sára Kassán született, szülei működtették az itteni híres Schalkház Szállót, ahova később apja korai halála miatt részvénytársaság költözött be. Édesanyja itt dolgozott a mindennapi betevőt megkeresendő.

Barátai és testvére érdekes személyleírást adnak róla, ami életének különlegessé válását magyarázza. De milyen is volt Sára igazából? Mókás természetű, szellemes és játékos kislány volt, már 13 éves korában színdarabokat írt. Ugyanakkor gyakran találták őt imáiba és gondolataiba merülve, és nem szabad elfelejteni szociális érzékenységét sem.

Fiatalságáról: diáklányként élte meg az első világháború szörnyű következményeit (sebesült katonák, szegénység, elégedetlenség, kommunista forradalom). Élete során sok szakmában elhelyezkedett, először tanítónőként működött, később könyvkötőnek tanult, és ezek után kezdte meg írói tevékenységét. Így kezdett el működni a közéletben is: tárcákat és novellákat írt. Első novelláskötete a Fekete furulya volt. A művészek életéből adódóan nagy szabadságban és könnyedségben élt, cigarettázott. Saját maga írja:

"Önállóság, cigaretta, kávéház, csavargás a nagyvilágban hajadonfőtt, zsebredugott kézzel, friss vacsora egy kis kocsmában, cigányzene..."

A Schalkház épülete. | Fotó: salkahazisara.com
A Schalkház épülete. | Fotó: salkahazisara.com

Hátraarc

Fordulópontot az életében rövid jegyessége és annak felbontása hozott, mivel rájött, hogy nem erre a szabad, önálló életre vágyik. Ekkor fordult Isten felé és kezdett el gondolkozni azon, hogy tulajdonképpen mi is az Ő terve az életével. ("És ha az Úristen foglalt le magának?")

A Szociális Testvérek Társaságával való megismerkedése után kerül pályára az élete, elvégzi a noviciátust, leteszi első fogadalmát is "Alleluja!" jelmondattal. Ez idő alatt lemond világi életéről, és rövidesen a cigarettáról is leszokik. Örökfogadalmát csak tíz évvel később teheti le, de előtte rengeteg missziós munkát végez, előadásokat tart és cikkeket ír. 1940 fontos év Sára életében: 

"Alleluja! Ecce ego, mitte me!" (íme itt vagyok, engem küldj) jelmondattal leteszi örökfogadalmát.

A nővérek tudatosan (vállalva a kockázatot) küzdenek a nemzeti szocializmus ellen, s ebben Sára is lelkesen részt vesz ("a kínzástól ne féljek, az apró testi gyöngeségeket fogadjam szívesen, a halálnak örüljek"). Bizonyos, hogy sok mindent fel lehet sorolni, mi mindent tevékenykedett: dolgozott a Munkásnő Főiskola építésén, utazik, lelki napokat tart. Kiemelendő azonban, hogy mindvégig egyetlen akarata az volt, hogy felajánlhassa életét, amely kívánsága teljesült is.

Szociális testvérként, csoportképen. (A fotón jobbról a harmadik) | Fotó: salkahazisara.com
Szociális testvérként, csoportképen. (A fotón jobbról a harmadik) | Fotó: salkahazisara.com

A második világháború borzalmai

Kálváriája 1944-ben kezdődött, Árpád-házi Szent Margit szentté avatásának ünnepsorozatakor, amikor misztériumjátékát - Fény és illat - adták elő. Ez évben kezdődött a német megszállás és a zsidók üldözése. Sárának hozzávetőlegesen 100 ember köszönheti életét, a Társaság egyébként több, mint tízszer ennyi zsidót mentett meg a haláltól. Mindezt úgy oldották meg, hogy pesti és vidéki házaikba bújtatták el a menekülőket.

A Bokréta utcai munkásotthon vezetőjeként a nyilasok zsidók után kutatva letartóztatták, ami ellen lehetősége ellenére sem ágált. 

Szemtanúk szerint még aznap éjjel meztelenre vetkőztetve belelőtték a Dunába. Kérését Isten elfogadta, vértanúsága által pedig kívánsága beteljesült.

Boldoggá avatása 2005-ben kezdődött meg, és 2006-ban fejeződött be. Boldog Salkaházi Sára a mai napokban is bizonyára példát állíthat elénk: diákoknak, hogy milyen fontos a vidámságunk ezen időkben is; ugyanakkor az elmélyülés és gondolkodás jelentőségét is hangsúlyozza; felnőtteknek, hogy az életünket akár apró lépésekkel is felajánlhatjuk az Úristennek. Ezzel az idézettel is üzen nekünk Sára valami egészen lényegeset: "Egyetlen boldogság az Úristené lenni, de ez azután olyan boldogság, hogy emellett eltörpül minden".

Kiemelt kép: Grafika - Konstans

EZEKET IS AJÁNLJUK!

A világ érdekes. Kövesd a Konstans oldalát a Facebookon is!

Közzétette: Konstans – 2021. szeptember 1., szerda

Tetszett? Támogasd a diákújságírást megosztással vagy feliratkozással!